Az első magyarországi koronavírusos beteg – egy iráni diák – saját maga jelentkezett vizsgálatra, ami újra felveti az utóbbi napokban rendre felmerülő kérdést, miszerint nem kellene-e a hatóságnak proaktívabbnak lenni a vizsgálatok terén? Már csak azért is, mert az Egészségügyi Világszervezet szerint a fertőzéssel szembeni védekezés egyik alapja, hogy minél gyorsabban azonosítani kell a betegeket.
– A hatóságnak valóban proaktívabbnak kellett volna lennie, de az a tudatos döntés született, hogy nagyon kevés embert vizsgálnak meg: az utolsó jelentés szerint, amit olvastam, ez mindössze 400 ember esetében történt meg (a szerdai nap folyamán ehhez még körülbelül 340 adódott hozzá). Miután az említett iráni diák olyan területről érkezett, ahol a fertőzés folyamatosan terjed, teljesen jogos volt, hogy a kérését komolyan veszik, és ellenőrzik a közvetlen környezetét is, így például az enyhe tüneteket produkáló, szintén iráni diáktársát. Mivel ezek a fiatalok – úgy tűnik – elővigyázatosak voltak, a vírus terjedése szempontjából jóval nagyobb jelentőségű az, hogy négy fiatal turista Budapestre jött mulatni – miközben hárman már megbetegedtek a vírustól. Ennek nyomán teljesen világossá vált, hogy ma már tökéletesen értelmetlen a határokon történő hőmérőzés, ez felesleges pénzkidobás.
Ehelyett például azokat a mintákat, amelyeket az influenzajárvány miatt eleve begyűjt a hatóság, szélesebb víruspanelre kellene vizsgálni. Továbbá a jelenlegi egyetlen jogosult labor helyett az összes olyan labort, ami Magyarországon alkalmas erre, fel kellene hatalmazni a vizsgálatokra, amelyeket finanszírozni is kellene. Nem tudom hány ilyen labor van, de ötnél lényegesen több. Ugyanis nem szabad ennyire kevés vizsgálatot végezni, ha meg akarjuk találni a kórokozót – ami vélhetően nagyobb arányban jelen van már Magyarországon, de nem tudjuk, hogy hol, mennyi ember hordozza (ráadásul nagy részük tünetmentesen vagy enyhén megbetegedve).
2020.03.06. (XXIV/10)
