Mi rejtezik e felháborodás mögött, azon kívül, hogy feltehetoleg (többek között) a fideszes újmagyar apparátusnyelv újabb értelmetlenségével állunk szemben? Az antiszemitizmus eme újfajta értelmezése alapján ugyanis kiderül, hogy antiszemita az, ami nem az, miközben szélsojobbal cimboráló politikát próbál leplezni ez a retorika. Ugyanis a díszzsidó (lásd még: díszsváb, díszcigány) kifejezés nyelvünk ékes, ironikus remeke, amelyben nem a zsidó kifejezés, hanem a dísz a sérto. Arra utal ugyanis, hogy valakit eszközként mindössze arra használnak, hogy származásával demonstráljon egy hivatalos politikai irányt, elkendozze a deklarált program és a hétköznapi politika különbségeit. Megvoltak például a Horthy-korszak díszzsidói is a kormányzó környezetében, akik díszzsidók voltak a szó valódi értelmében, leplezve a rendszer fajvédo jellegét. Amint ismert, van leplezni valója az V. kerületi Fidesznek is, amely helyben szövetséget kötött azzal a MIÉP-pel, amelyik az idei választási kampányba egy valóban durván antiszemita plakáttal jelentkezett be. Látszik is ebbol, hogy miért van szükségük díszekre.
Azzal, hogy Rogán felháborodhatott Pásztor kifejezésén, áttételesen igazolta ezen állítás helyességét. Vagyis Deutsch valóban dísznek kellett ebben az esetben, azért, hogy Rogán felháborodhasson, és ezzel egy idore elhárítson a Fidesztol minden jogos vagy jogtalan antiszemita vádat. Megkapták a választ azok, akiket Deutsch újonnani elotérbe állítása foglalkoztatott, úgy tunik: jelenleg a Fidesz kalapján Deutsch a bokréta, vagyis a dísz. Most már o is tiltakozik az antiszemitizmus ellen, miközben pártjának a szélsojobbal kötött sok kis helyi és országos szövetsége, kompromisszuma, cinkos kikacsintása nem zavarta. Például miniszterelnök-jelöltjének a holokauszt-emléknapon tett megjegyzése sem, hogy a kommunizmusnak is voltak áldozatai, nem csak a nácizmusnak. Ami azért érdekes, mert Orbán a kommunizmus áldozatainak emléknapján még nem hívott fel arra, hogy emlékezzünk a holokauszt áldozataira is.
Rogán képviselo viszont azon már nem háborodott fel, hogy Pásztor képviselojelölt odáig fajult, hogy önmagát is lezsidózta. Persze az is elárul valamit Rogán gondolkozásmódjáról, hogy neki a zsidó kifejezés a sérto. Úgy látszik, hogy ennek a szónak a jelentése nem kellemes összefüggéseket idéz fel számára, különben mi lenne ebben számára sérto. Ugyanis a zsidózás nem attól az, hogy azt mondom például, Hatvany Lajosról vagy Karinthyról, hogy zsidó származású, hanem attól, hogy ezt milyen szövegkörnyezetben és milyen hátsó gondolatok kíséretében teszem, és milyen értéket kapcsolok hozzá. Nem tarthatjuk antiszemitának az Oscar-díjkiosztó idei musorvezetojét, aki Spielberg és a saját zsidóságán viccelodik. Ez alapján viszont vagy azt feltételezhetjük Pásztor Tiborról, hogy végzetesen meghasonlott önmagával, vagy azt, hogy nem a zsidót, hanem a díszt szánta sértonek.
Ez alapján pedig a következményektol kicsit ugyan félve, de felteszem a kérdést: Dísz-e Für Tamás?
2006. 03. 10. (X/10)
