hetilap

EZT A CIKKET MOST INGYENESEN ELOLVASHATJA. A rendkívüli helyzetre és a húsvét ünnepére tekintettel a Hetek ingyenesen elérhetővé teszi friss hetilap tartalmait. További cikkeink ide kattintva érhetőek el. Áldott ünnepet kívánunk!  

Az operatív törzs március 22-én jelentette be, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte két új vakcina, a kínai CanSino és az indiai CoviShield alkalmazását Magyarországon. Mindkét vakcina idén februárban került fel az Egészségügyi Világszervezet listájára.

A CanSino egy úgynevezett egydózisú vakcina, ami annyit tesz, hogy egyszeri oltás elegendő belőle. Hatékonyságát vizsgálták Pakisztánban, Argentínában, Mexikóban, Chilében és Oroszországban. Fontos megjegyezni, hogy ez az oltóanyag nem a koronavírust okozó vírust tartalmazza, hanem egy olyan ártalmatlanná tett – normál esetben egyszerű megfázást okozó – vírust, amely a koronavírus fehérjetüskéinek genetikai kódját hordozza. Ez a módszer a technológiáját és hatékonyságát tekintve nagyon hasonlít a Johnson & Johnson vakcinájához, amit az Európai Gyógyszerügynökség is ajánl.

A CoviShield az AstraZeneca/Oxford indiai gyártású vakcinája. A Serum Institute of India a világ legnagyobb vakcinagyártója, amely több mint ötvenmillió dózist gyárt le havonta. Ez az oltóanyag hasonlóan az előzőhöz, legyengített, megfázást okozó vírust, úgynevezett adenovírust tartalmaz, amelyet úgy módosítottak, hogy felépítésében a koronavírusra hasonlítson anélkül, hogy betegséget okozna. A célja az immunválasz kiváltása, a szervezet természetes védekező mechanizmusának beindítása, melynek során a védettséget úgy érik el, hogy a beoltott nem kerül közvetlen kapcsolatba az igazi vírussal, de a szervezete képes lesz azt később felismerni.

Két dózisban adandó vakcináról van szó, melyből az emlékeztetőt négy-tizenkét héttel az első oltást követően kell beadni. Mivel hagyományos hűtőszekrényekben is biztonságosan tárolható, az orvosi rendelőkben található hűtőkben is tartható. 

A vakcinából március elejére már ötvennyolcmillió dózist szállítottak a világ hetvenegy országába Ázsiában, Afrikában, a Karib-térségben és Latin-Amerikában. Mivel az AstraZenecával áll szoros kapcsolatban, a hatása ahhoz hasonló, a védettség feltehetően nagyjából két héttel a második dózis beadása után alakul ki, előállítói tizennyolc éves kortól javasolják az alkalmazását.

Olvasna még több hetilap cikket? 1 hónapos online előfizetésünk mindössze 1800 forint. Részletekért kattintson ide.

Védőoltást a kismamáknak?

Bizonyos betegségekben szenvedők esetén sokszor nem magától értetődő és komoly egyeztetést igényel, hogy melyik típusú oltást kaphatják meg. A kismamák esetében ez különösen bonyolultnak bizonyult, hisz eleinte még az is kérdéses volt, hogy be lehet-e őket oltani. A várandósok és a szoptató édesanyák oltása sokáig tilos volt, mivel tapasztalatok hiányában a szakemberek túl kockázatosnak tartották bevonni őket a kísérletekbe. A brit Covid-19 variáns azonban számukra is nagy veszélyt jelent, sokan kerültek súlyos állapotban kórházba.

Néhány országban időközben megkezdődött a várandós kismamák oltása a harmadik klinikai vizsgálati fázis keretében és kisvártatva jöttek az első pozitív visszajelzések is.

Amellett, hogy a kismamák súlyos megbetegedését megelőzi, egy idén márciusban publikált amerikai kutatásból kiderült, hogy az oltás közvetve hozzájárul a magzat immunitásának kialakulásához is. A massachusetsi kutatócsoport százharmincegy nőt vont be a kutatásába, köztük nyolcvannégy várandós és harmincegy szoptató anyát. Valamennyien a Pfizer, illetve a Moderna vakcináit kapták. A kutatás során a tudósok a passzív immunitás kialakulásának megfigyelésére is nagy hangsúlyt fektettek, tehát arra voltak kíváncsiak, hogy az anya szervezete által termelt antitestek a placentán (méhlepényen), illetve az anyatejen keresztül az újszülöttek szervezetébe is bekerülnek-e. A vizsgálatok örvendetes eredménnyel szolgáltak, mivel mindkét esetben egyértelműen kimutatták a mintákban az antitestek jelenlétét.

Hasonlóan biztatóan zárult egy izraeli kutatás is, ahol mind a húsz kismama esetében bizonyítható volt ez a folyamat.

Az országos tisztifőorvos, dr. Müller Cecília egy korábbi beszámolójában megemlítette, hogy Magyarországon is folytak az egyeztetések a szülészeti, nőgyógyászati és infektológiai szakmai kollégiumokban arra vonatkozóan, hogy a kismamák és a szoptató édesanyák is megkaphassák az oltást. 2021. március 26-án jelentős előrelépés történt a kérdésben, amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ – a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikák vezetői, valamint a Klinikai Járványelemző Munkacsoport véleménye alapján – engedélyezte a várandósok koronavírus elleni oltását hazánkban.

A várandós és szoptató anyák a Pfizer vagy a Moderna vakcináit a háziorvosuk, illetve nőgyógyászuk segítségével igényelhetik. A várandós kismamák az első oltást a második vagy harmadik trimeszterben, az ismétlő oltást pedig, mivel a második oltás a beadása után az előzőhöz képest erősebb immunreakciót is kiválthat, a szülés után kaphatják meg. A szoptató édesanyák tekintetében azonban nincs ilyen megkötés, ők a szoptatási időszak alatt bármikor felvehetik az első oltást, öt héttel később pedig a másodikat.

Az érdeklődés szempillantás alatt megugrott, kígyózó sorokban álltak a napokban a jelentkezők a Semmelweis Egyetem oltóközpontjainál, ugyanis az intézmény vezetése úgy határozott, hogy extra oltópontokat létesítenek a kismamák számára, ahol soron kívül oltják majd be őket. Ennek feltétele az előzetes regisztráció a vakcinainfo.gov.hu oldalon, ezenkívül a kismamáknak magukkal kell vinniük a háziorvosuk vagy nőgyógyászuk által kiállított ajánlást, a szoptató anyu­káknak pedig az egyetemen történt szülésről szóló, egy évnél nem régebbi zárójelentést. Amennyiben a szüléstől számítva már eltelt egy év, a szoptatás tényéről a védőnő igazolása is szükséges.

Azóta bejelentették, hogy országszerte lesznek kijelölt oltópontok, ahova a várandósok és szoptató anyukák fordulhatnak a háziorvosukkal való konzultálás után. 

Míg kezdetben a várandós és a szoptató édesanyák is soron kívül kaphattak oltást, hamarosan már ellentmondásos tájékoztatások érkeztek. Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos asszony végül hivatalos levélben tisztázta a kérdést: mivel a terhesség egyértelműen magasabb kockázati csoportba sorolja az édesanyákat, a szoptatás azonban nem, így jelenleg országosan csak a várandós anyukákat oltják soron kívül. A szoptató édesanyák, ha szeretnének élni az oltással, regisztrálniuk kell, majd az oltási munkacsoport eljárásrendjének megfelelően a háziorvosuk intézi majd a védőoltásukat. Igazolásra nincs szükségük.

„Inkább ez, mint a vírus”

A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint a kialakított extra oltópont működésének már a legelső napján közel ezer oltást adtak be az egyetem munkatársai. Az előre regisztrált kismamák többszöröse érkezett a helyszínre, így több káoszról és szervezetlenségről szóló híradást lehetett olvasni. Kíváncsiak voltunk, hogyan látták a helyzetet az érintettek, a kismamák, és milyen dilemmákkal néztek szembe, amikor arról döntöttek, hogy élnek-e a lehetőséggel, így megkérdeztünk három várandós anyukát, hogy meséljék el tapasztalataikat.

Az orvos végzettségű Annamária első gyermekével várandós. Kérdésünkre elmondta, hogy mikor pénteken hallott a kismamák oltásának lehetőségéről, arra gondolt, hétfőn konzultál az orvosával, hogy meghallgassa, mit tanácsol. „Korábban azt mondta, ha hozzájutok, mindenképp oltassak, de azóta a várandósságom legvégéhez értem, tartottam attól, hogy az esetleges – akár enyhe mellékhatások – is negatívan befolyásolhatják a szülést” – magyarázza a dilemmáját. Azonban már szombaton több barátnője írt és máshonnan is értesült arról, hogy a Semmelweis Egyetemen egyelőre soron kívül oltanak, így nem várt hétfőig:

„Végül telefonon el tudtam érni az orvosom, aki mindenképpen javasolta az oltást, a várandósság legvégén is, így elindultunk az oltópontra”

– tehát Annamária az oltás mellett döntött. Valóban sokan álltak sorba, mivel azonban a szoptató anyukákkal szemben előnyben részesítették az állapotosokat, így egy gyors, jól szervezett regisztrációt követően, nagyjából negyedóra múlva sorra is került. Elmondta, hogy a fő indokot, ami miatt az oltás mellett döntött, az jelentette, hogy a vizsgálatok kimutatták, a védett anyuka a méhlepényen és az anyatejen keresztül is ad át ellenanyagokat gyermekének, és mivel a gyermekek oltására még várni kell, egyelőre gyermeke csak így tud biztonságosan védettséget szerezni.

„Tisztában voltam vele, hogy etikai okokból várandósokon nem tesztelték a vakcinát, de egyéni mérlegelés alapján az Egyesült Államokban és Izraelben az elmúlt hónapokban nagyon sok állapotost beoltottak, majd követték a sorsukat. Ezekből számomra megnyugtató eredmények születtek”

– magyarázza döntését.

Munkatársunk is élt a lehetőséggel

Hasonló tapasztalatokról számolt be a Hetek egy várandós hölgy munkatársa is, aki szintén élt az oltás lehetőségével, Annamáriához hasonlóan egy Semmelweis oltóponton kapta meg a védőoltást. „Egy Semmel­weis oltópontra mentünk, ahol konkrétan kihívtak a sorból, és előrevittek minket, soron kívül bemehettünk – tényleg így zajlik a dolog” – meséli lelkesen. Úgy érezte, hogy a szervezés jó volt, gördülékenyen haladtak a különböző állomásokon, mint a becsekkolás, adatfelvétel, kórtörténeti papír kitöltése, és aztán már meg is kapta az oltást, igazolólappal együtt. „Az FFP maszk nem ártott, mert ha ügyeltek is arra, hogy ne legyen tömeg, azért sokan megfordultak a folyosón – teszi hozzá. – Abszolút pozitív benyomásom volt az eseményről, nem éreztem veszélyben magam, az egészségügyi dolgozók minden felmerülő kérdésre válaszoltak nekünk, és nagyon kedvesen, segítőkészen viszonyultak hozzánk” – összegezi tapasztalatait munkatársunk. Egyetlen mellékhatást tapasztalt magán, és elmondása szerint más kismamáknál is jellemző tünet, hogy az oltás helye, a karja fáj, egy nappal az oltás után egyelőre felemelni sem bírja. „Nyilván kellemetlen, de inkább ez, mint a vírus” – mondja.

Barbara már a terhességének utolsó hetében jár, így ugyan hallott az oltás lehetőségéről, végül nem élt vele. „Az orvosaim nem javasolták már ilyen kevéssel a szülés előtt az oltást az immunreakciók miatt” – mondja. Az orvosai véleménye mellett egyébként is aggályai voltak azzal kapcsolatban, hogy várandósként éljen-e az oltással, úgy látja, hogy nincsenek még megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy milyen következménye van az oltásnak a fejlődő magzatra, például egy esetleges allergiás reakció esetén.
A jelenlegi adatok szerint legalább két és fél millió beoltottnak kell lennie hazánkban ahhoz, hogy ez a járvány dinamikájára is hatással legyen. 

A korlátozások enyhítése is ezt követően kezdődhet.