Az áremelkedéseket illetően az utóbbi 12 hónap adatai alapján egy tartósan növekvő trend tűnik kibontakozni, igaz, a KSH még nem tette közzé a júliusra vonatkozó fogyasztóiár-indexet. Júniusban a fogyasztói árak rekord mértékben, átlagosan 5,3 százalékkal lettek magasabbak az egy évvel korábbinál. Az EU-n belül – ahol átlagosan 2,2 százalékos inflációról beszélnek – nálunk volt a legnagyobb arányú drágulás az egyéves időtartam alatt, közel akkora, mint a válságos 2012-es évben volt. A további áremelkedéseknek az MNB a jegybanki alapkamat folyamatos emelésével, végeredményben a fogyasztás visszaszorításával igyekszik elejét venni.
Az utóbbi évben legjobban a járműüzemanyagok ára ugrott meg, átlag 24,2 százalékkal, s ezt követte a dohány- és alkoholtermékek árának 12,2 százalékos emelkedése. Az élelmiszerek átlagosan 3,2 százalékkal drágultak.
A pandémia enyhülését követően a gazdaság újranyitása és – többek között – a kereslet növekedése világszerte tovább gerjesztette az inflációt és az élelmiszerárak emelkedését, miként azt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) májusi adatai is tükrözik. 2021. január-május között az élelmiszerárak 40 százalékkal nőttek globálisan 2020-hoz képest. A jegybanki előrejelzés szerint a hazai élelmiszerárak emelkedése tovább folytatódhat, mivel a globális élelmiszerárak alakulása várhatóan 2021. második felében gyűrűzik be a magyarországi fogyasztói árakba. Hosszabb távon számos olyan tényező fennmaradhat, ami miatt az árak csökkenése később sem lesz várható, ide tartoznak az éghajlati viszontagságok, a munkaerőhiány, az alapanyagárak, a termeléstechnológia fejlesztése vagy akár az állati járványok hatása is.
2021.08.06. (XXV/31)
