Müller Cecília országos tiszti főorvos megkapja a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját.(Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
A magyarok körében tavaly novemberben mért, világviszonylatban is rendkívül alacsony, 15 százalékos oltási hajlandóság óta folyamatosan növekvő tendencia jellemző. A KSH hetenkénti mérése alapján január végére 34 százalékra nőtt a magukat beoltatni szándékozók aránya, az ellenzőké pedig 34-ről 25 százalékra csökkent, míg a bizonytalanok száma még mindig meghaladja a 40 százalékot. A megfelelő átoltottsághoz minimum 50 százalékos beoltottság szükséges. Nálunk eddig 250 ezer embert oltottak be, ebből 77 ezret a szükséges két adaggal.
Az elmúlt hetekben világszerte növekedett az emberek hajlandósága arra, hogy beoltassák magukat a koronavírus elleni oltással, ám – a YouGov nemzetközi felmérése szerint – a legkevésbé a kínai és orosz vakcinában bíznak, leginkább pedig az amerikai, angol, német gyártmányokban (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca). Kiderült az is, hogy az oltást nem tervezők túlnyomó része sem megrögzött oltásellenes, hanem csak szeretné kivárni, hogy kiderüljön: elég biztonságosak-e a vakcinák. A KSH mérései is azt mutatják, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott képünk befolyásolja.
A biztonságérzetet azonban nem igazán erősítette, hogy a magyar kormány a januári rendeletmódosítások révén az AstraZeneca és a kínai Sinopharm vakcinák esetében szükségtelenné tette az OGYÉI szakmai értékelését a gyógyszerhatóság által kiadott ideiglenes engedélyekhez.
2021.02.05. (XXV/5)
