Az Európai Parlament „A szexuális és reprodukciós egészség és jogok helyzetéről az EU-ban a nők egészségével összefüggésben” címmel fogadta el az úgynevezett Matič-jelentést, melyről a címe alapján akár azt is hihetnénk, hogy a nők jogairól szól. A hangsúlyeltolódás miatt a legfontosabb kérdések azonban kimaradtak.
A jelentés ugyan elismeri, hogy az Európai Uniónak nincs közvetlen hatásköre arra, hogy fellépjen a szexuális és reprodukciós egészség és jogok Unión belüli előmozdítása terén, mégis megalapozottnak érzi, hogy az Európai Parlament állást foglaljon a kérdésben, mert szerinte ez az emberi jogokról folytatott párbeszéd egyik kulcskérdését képezi, és elválaszthatatlan az egészséghez való alapvető jog érvényesítésétől, valamint a nemek közötti egyenlőség elérésétől és a nemi alapú erőszak felszámolásától. Ennek megfelelően a jelentés célja, hogy felhívja az Uniót, az intézményeket és a tagállamokat, hogy teljes mértékben ismerjék el, hogy a szexuális és reprodukciós egészség és jogok emberi jogok. A jelentés leszögezi, hogy minden egyénnek joga van ahhoz, hogy a saját testére vonatkozó döntéseket hozzon, és hogy a nők szexuális és reprodukciós jogainak megsértése a nők és lányok elleni erőszak egyik formája.
A jelentés számos fontos kérdést érint. Beszél a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem fontosságáról (a nők körülbelül 25 százaléka tapasztalja meg a nemi alapú erőszak valamilyen formáját élete során), a menstruációs szegénységről, meddőségről, és egyik fő témája a tudományos eredményeken alapuló és magas színvonalú szülészeti ellátás. Pozitívumai ellenére a jelentést számos kritika érte, ugyanis hangsúlyeltolódás és egyoldalúság jellemzi.