Hol az ötperces hírnévért, hol politikai haszonszerzésből, vagy csak egyszerű tévedésből, de az elmúlt hónapokban szinte a legfélelmetesebb forgatókönyveket festették le különböző szakemberek, politikusok a jövővel kapcsolatban. De valamiért sem az érettségi, sem a terasznyitás, de még az Európa-bajnokság sem hozta el a vizionált apokalipszist. Az élet végre újraindult, sok család hosszú idő után most végre el tudott menni nyaralni.
A vészharangot azonban most is megkongatták, de lassan senki sem figyel oda a riogatásra.
A fenti mesének azonban van bizony egy indokolat-lanul agyonhallgatott tanulsága is. A tragédia ugyanis bekövetkezett, mivel a pásztor társai már általánosan elengedtek a fülük mellett minden segélykiáltást. Pedig ha harmadjára is léptek volna, menteni lehetett volna a menthetőt.
Jelenleg arra figyelmeztetnek a szakértők, hogy ősszel negyedik hullám várható, valamint nagyon kell figyelni a különféle vírusvariánsok extra fertőzőképességére is. Lesöpörhetjük az asztalról ezeket a kényelmetlen előrejelzéseket, de ettől még a potenciálisan valós veszély nem szűnik meg. Másfél év elteltével meg kellene értenünk, hogy nem kapitális betűkkel megírt, nyelvtani hibáktól hemzsegő kommentekkel fogjuk megnyerni a vírussal szemben még mindig tartó „világháborút”, hanem azzal, hogy ha értékelve a visszanyert szabadságunkat, józanul fülelünk továbbra is.
A legjobb esetben talán sosem tudjuk meg, mekkora bajtól mentettük meg magunkat és szeretett rokonainkat, barátainkat.