hetilap

A magyar, illetve a kínai félnek miért érné meg, ha a Fudan Egyetemnek campusa épülne a Csepel-szigeten? Mi ebben a politikai, gazdasági, tudományos haszon?

– A magyar kormány pontos motivációit nyilvánvalóan nem ismerem, de az látható, hogy Magyarország szeretné növelni a nemzetközi mozgásterét. Kereskedelmi, befektetési, gazdasági szempontból 90 százalékban a nyugati világhoz kötődünk, biztonsági szempontból pedig 100 százalékban, így a kapcsolataink bővítésére logikus lehetőség, hogy a rivális nagyhatalmak felé történik egy elmozdulás. Ez a fajta reálpolitika nem új keletű, a nagyhatalmak közé „szorult” kis nemzetek rendszerint megpróbálkoznak ezzel, mint ahogy nálunk is volt már ennek előzménye, elég, ha a Kállay-kettősre vagy Kádár János nyugatpolitikájára gondolunk.      

Pekingnek egyáltalán nem volt fontos a Fudan-projekt, inkább a magyar fél szerette volna, hogy a kínaiak hozzanak ide valamit. Gazdaságilag nem tudtunk olyat kínálni, ami különösebben felkeltette volna az érdeklődést, ráadásul olyan területet kellett választani, amelyben a politikának jelentős irányító szerepe van. Ezért adtunk egy visszautasíthatatlan ajánlatot – vagy a tárgyalások során kialakult egy ilyen – oktatási téren, amelyben a haszon számottevő része Kína oldalán realizálódik, a kockázat pedig leginkább a magyar fél oldalán jelenik meg.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek