Karácsony Gergely, FeketeGyőr András, Márki-Zay Péter és Puzsér Róbert is támogatja Vona Gábor kezdeményezését. (Fotó: MTI / Komka Péter)
Az online népszavazás keretében az alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet a külföldi magyarok eltérő választójogi lehetőségeire. Véleményük szerint a magyar kormány különbséget tesz magyar és magyar között, ugyanis a jelenleg hatályos törvények értelmében jelenleg csak azok az állampolgárok szavazhatnak levélben, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. Az alapítvány célja, hogy az országgyűlési választások esetében ez a lehetőség kiterjedjen az összes külföldön tartózkodó magyarra. A népszavazás március 14-én indult, és három héten keresztül lehet voksolni. Vona Gábor lapunk megkeresésére elárulta, hogy már az első öt napban elérték az előzetesen kitűzött céljukat, ami 10 000 fő részvétele volt.
Tekintve, hogy a kezdeményezés nem egy hivatalos népszavazás, nincs semmiféle jogi kötőereje az eredménynek, ám szervezői abban bíznak, hogy kellően nagy részvétel esetén a kormány figyelembe veszi az emberek véleményét, ahogy ez történt korábban az internetadó és a NOlimpia esetében is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az államoknak joguk van arra, hogy korlátozzák a külföldön élő állampolgáraik szavazati jogát. Jelenleg ez Magyarországon úgy valósul meg, hogy a határon túli magyarok szavazatukat levélben adhatják le, míg azon magyarok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, de különböző okok miatt külföldön tartózkodnak, a lakóhelyüknek megfelelő (magyarországi) szavazókörzetben, vagy az adott ország konzulátusán élhetnek választójogukkal. Az utóbbi csoportba tartozók két listára szavazhatnak, pártlistára és egyéni jelöltre is, míg az első csoport tagja csupán a pártlisták tekintetében dönthetnek. Továbbá sokak szerint a határon túli magyarok csak úgymond fél szavazattal rendelkeznek, ráadásul az ő esetükben a névjegyzékbe való felvétel is csak külön kérés alapján lehetséges, nem pedig automatikusan.
2021.03.26. (XXV/12)
