Az ellenzéki előválasztás első fordulójában ugyanis – a lapzártánk idején elérhető részeredmények szerint – Dobrev Klára magabiztosan verte a mezőnyt. Már a voksolások idején is érezhető volt, hogy még az ellenzéki miniszterelnökjelölt-aspiránsok is kényelmetlennek érzik, hogy – Gyurcsány Ferenc szavait idézve –„Klári iszonyatosat megy”. Ez érthető is, hiszen nem kell nagy politikai elemzőnek lenni ahhoz, hogy belássuk: a Demokratikus Koalíció jelöltje az egyik legmegosztóbb szereplő a mezőnyben, amennyit vele nyer az összefogás, annyit nagyon könnyen veszíthet is. De hát ilyen a politika: tetszettek volna úgy mozgósítani, mint a DK.
Az jól látszik, hogy az ellenzéki oldalon még mindig Gyurcsány érzi legjobban a műfajt, és ő hajlandó a legtöbbet dolgozni a „terepen”.
Más kérdés, hogy annak idején kormányfőként sikerült olyan mély nyomot hagynia maga után, hogy még az Orbán-ellenes táborban sem mindenki tekinti megfelelő alternatívának. Márki-Zay Péter meglepetéseredménye – és a Gyurcsányékkal összefogó Jakab Péter vártnál gyengébb szereplése – éppen azt mutatja, hogy sok ellenzéki valami merőben újat szeretne a hazai politikában.
A helyzet mégis az, hogy az ellenzék vezető ereje a DK lett, és minden hozzájuk képest történhet csak a jövőben. Ha Karácsony Gergely lesz Orbán kihívója, akkor kérdés, hogy Gyurcsányék mennyire törik majd magukat az ő érdekében, ha viszont Dobrev Klára lesz a befutó, akkor a Fidesz kampánygurui alighanem pezsgőt bontanak.
2021.10.01. (XXV/39)
