A Nevek csarnoka a Jad Vasem emlékközpontban.(Forrás: Wikipédia / Jotpe / CC BY-SA 4.0)
Mint ismeretes, 2001-ben – Pokorni Zoltánnak, az első Orbán-kormány oktatási miniszterének javaslatára – április 16-át a magyarországi holokauszt iskolai emléknapjának nyilvánították, de a megtartása nem kötelező jellegű. Ezen túlmenően a holokauszt története 2012 óta a NAT része, és szerepel az érettségi témasorban is.
„A holokauszt-emléknap sorsa mindenhol attól függ, hogy van-e valaki az iskolában, aki ambicionálja a témát: ő szervezhet helytörténeti sétákat, hívhat vendégeket is, satöbbi. Mindezt természetesen tanítási időn felül, nem kötelező jelleggel – így aztán sok helyen nem is forszírozzák annyira az emléknapokat”
– mondta lapunknak egy állami gimnázium magyartanára, aki 28 éve van a pályán, és sokféle iskolában dolgozott már.
A holokauszt-oktatással és tanár-továbbképzéssel foglalkozó Zachor Alapítvány 2017-es nagyszabású kutatásából is az derült ki, hogy a tantervi túlszabályozottság, a rendkívüli tananyagmennyiség és a túlterheltség megnehezíti, hogy a tanárok megfelelő időt és módszereket (infokommunikációs eszközök, élő vagy virtuális találkozások túlélőkkel, helytörténeti séták stb.) találjanak a téma tanítására, jóllehet, a holokauszt oktatásában különösen érvényes, hogy személyesség nélkül nem igazán tud mélyreható lenni.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2022.04.22. (XXVI/16)
