hetilap

Míg idén év elején a Dunántúlon – különösen Zalában, Vasban és Győr-Moson-Sopronban – jóval átlagon felül alakult a lehullott csapadék mennyisége, addig a Tiszántúlon annál rendkívülibb a csapadékhiány. A keskeny átmeneti terület a Duna-Tisza köze volt június végéig. Július elején már a Dunántúlon is csak Zalára korlátozódott a csapadéktöbbletben bővelkedő terület, ám most már ott is kezd átváltani aszályba. Mostanra az ország szinte egésze csapadékhiányossá vált valamilyen mértékben. A június-júliusra jellemző 60-100 mm havi csapadék helyett a Nagyalföld hazai területén csupán 5-45 mm csapadék hullott az utóbbi 30 napban, ám az alföldi térség nagy részén valójában csupán 10-20 mm közti a 30 napos csapadékösszeg! Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy a hidrológiai év kezdete, azaz 2021. november 1-je óta jobbára hónapról hónapra ugyanez volt a helyzet, április kivételével.

Valójában 2021 júniusa (!) óta folyamatos a csapadékhiány a Tiszától keletre, azaz már több mint egy éve folyamatosan érik a mostani aszályhelyzet. Amennyiben ez marad a csapadéktrend az év hátralévő részében – ne így legyen! –, akkor könnyen rekordszáraz évünk lehet a Tiszántúlon a mérések kezdete óta. A meteorológiai aszályindex alapján már most szinte az egész Tiszántúlon rendkívüli aszály tapasztalható, de a Duna-Tisza közén is erős csapadékhiány van.

A mindenkori vegetáción belül a fásszárúak rendelkeznek a legmélyebbre hatoló gyökérzettel, a legnagyobb tartalékokkal és aszálytűréssel, ám ez is véges. Egy év folyamatos aszály után már az erdőkben is kialakulhat egy kárláncolat. A homoki termőhelyeken az idős, vitalitásukat vesztett fák és a sekély gyökerű, pár éves csemeték esetében a száradás már most beindult, és júliusban sajnos elkezdett tömegessé válni. Hasonló történt például a 2000-es és 2003-as forró aszályokat követően is, amiért 2004-ben tömeges állománypusztulás következett be Zalában a dombvidéki bükkösökben, igaz, az akkori klímaalarmisták vészjósló prognózisaira erősen rácáfolva sikerült ezen aszálykáros bükkösök 90 százalékát természetes úton felújítani.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek