Illusztráció.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix / Hetek-grafika)
Történelmi lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, amikor bejelentette, azt javasolja a tagállamoknak, hogy legalább 3000 milliárd (!) forintnyi uniós támogatást zárjanak el a magyar kormány elől. Mindezt az utóbbi évek egyik legsúlyosabb gazdasági válságának közepette, amely már eddig is nagyon érzékenyen érintette Magyarországot.
Már hosszú ideje dolgoznak azon a brüsszeli döntéshozók, hogy valahogyan rábírják a magyar kormányt, ne álljon az európai integráció, azaz egyesülés útjába. Az Egyesült Európa - nemzeti szuverenitás törésvonalán zajló küzdelemben Brüsszel a véget nem érő jogi eljárások helyett radikálisabb lépésre szánta el magát, amikor létrehozta az úgynevezett kondicionalitási (feltételességi) mechanizmust, amely első olvasatban a jogállamiságot és az uniós pénzeket védi, ugyanakkor politikai fegyverként is használható. Az uniós források megvonására alapozó, kifejezetten Magyarországot célzó fegyvert nem véletlenül kovácsolta az Európai Bizottság, a hatalmas összegek visszatartásával komoly változtatásokra akarta kényszeríteni Brüsszel a magyar kormányt.
A Covid-időszak gazdasági visszaesését ellensúlyozni hivatott helyreállítási alap vissza nem térítendő részét eleinte 17 feltételhez kötötte a Bizottság. Ezzel kapcsolatban még a Népszava is azt írta, hogy „nincs még egy olyan tagország, amellyel szemben olyan szigorúak lennének a vissza nem térítendő támogatásért, mint Magyarországgal szemben”. Habár az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy a kormány megreformált helyreállítási tervét elfogadja, azt viszont kifejezetten javasolta a tagállamok számára, hogy zárjanak el 3000 milliárd forintnyi támogatást Magyarország elől. Arról, hogy a 2021-es uniós költségvetés felzárkóztatási (kohéziós) részét a kormány megkapja-e, majd az Európai Tanácsban a tagállamok miniszterei fognak szavazni, várhatóan december 12-én. Előzetes várakozások szerint a befagyasztást nagy valószínűséggel meg fogják szavazni a döntéshozók, minősített többséggel. Ilyen lehetőséget még sosem kaptak európai kormányok Magyarország megbüntetésére. A magyar költségvetésből hiányzó források lényegében tovább gyengítik az amúgy is rossz állapotban levő forintot, növelik az inflációt, visszavetik a gazdaságot. Nem véletlenül kommunikálja ezt a kormány leegyszerűsítve úgy, hogy az uniós pénzek beérkezésén múlik például a tanárok béremelése. Külön elszomorító, hogy a fentiek függvényében nem egy ellenzéki európai parlamenti képviselő intenzíven lobbizott azért az elmúlt hónapokban, években, hogy Magyarország vagy ne kapjon uniós pénzeket, vagy azokat közvetlenül az önkormányzatok kapják meg.
2022.12.02. (XXVI/48)
