hetilap

Az atv.hu írta meg először, hogy az egyesült ellenzéken belül vita alakult ki arról, kit indítsanak közös jelöltként a köztársaságielnök-választáson. A portál úgy tudja, a Jobbik Róna Pétert jelölte, de az egykor az LMP-vel szoros kapcsolatban álló 80 éves közgazdász jelölése ellen a Párbeszéd tiltakozott.

A 67 éves Elek Istvánt pedig több ellenzéki párt nem támogatta. Úgy tudni, Iványi Gábor sem lett konszenzusos jelölt, mert ővele szemben Jakab Péter, a Jobbik elnöke emelt vétót. Rajtuk kívül még két további név is felmerült, ám az illetők nem vállalták a felkérést.

Így aztán az sem biztos, hogy lesz közös ellenzéki államfőjelölt, akinek a papírforma szerint amúgy nem lenne reális esélye a poszt elnyerésére, de 15 perces felszólalási lehetőséget kaphatna a Parlamentben a szavazást megelőzően. Márki-Zay Péter, aki Iványi indítását kezdeményezte, azt nyilatkozta a Telexnek, hogy nem az ő szava a döntő ebben a kérdésben:

„Én nem vagyok abban a pozícióban, hogy a hatpárti konszenzus hiányában felkérjem. Csak érdeklődtem, hogy nyitott lenne-e egy ilyen felkérésre”

– mondta az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki a fideszesek számára is nagyon jó jelöltnek tartja Iványit, mert „hívő keresztény emberként, lelkészként ő a jobboldaliak számára is elfogadható és ő keresztelte meg Orbán Viktor két kisebb lányát”. De más személyek is szóba jöhetnek a számára: „Én azt gondolom, hogy mindenki, akinek nem orbánviktoros fülbevalója van, az alkalmasabb lenne a nemzet egységének a kifejezésére” – jelentette ki Márki-Zay az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A nyilvánosságra került nevek közül Róna Péter a legismertebb és leg­tapasztaltabb személyiség nemzetközi téren. Családjával együtt 1956 után emigrált, az Egyesült Államokban közgazdasági, az Oxfordi Egyetemen pedig jogi diplomát szerzett. Jelentős banki karriert futott be, majd az ezredforduló környékén visszatért Magyarországra, ahol ismert közéleti szereplő is lett. Volt kormánytanács­adó a Gyurcsány-kormány mellett, később az LMP társelnöke lett. A liberális közgazdász számos alkalommal bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, legutóbb például a hatósági árstopot nevezte károsnak.

Elek István szintén kapcsolatban állt társalapítóként az LMP-vel, de a rendszerváltás idején és közvetlenül utána az MDF színeiben politizált, míg 1998-ban a Fidesz parlamenti képviselője és Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója lett. Ő alapította a Heti Válasz című jobboldali-konzervatív hetilapot, ami az Orbán-kormánytól kapott milliárdos vagyonjuttatást megtartotta, de a Simicska Lajossal történt szakítás után a lappal együtt a miniszterelnök kritikusa lett.

Iványi Gábor két cikluson keresztül volt parlamenti képviselő 1990 és 1998 között az SZDSZ színeiben, de korábban közel állt Orbán Viktorhoz is, akinek lelkészként két gyermekét is megkeresztelte. Erre hivatkozva mondta Márki-Zay Péter, hogy a fideszesek számára is elfogadható jelölt lenne. Másként látja ezt Balogh Zoltán református püspök, volt miniszter, aki „ízléstelennek” tartja azt, hogy Iványi

„végigturnézza a médiát azzal, hogy ő keresztelte a kormányfő gyerekeit. Milyen lelki vezető az, aki a rábízott hívők lelki életéről nyilatkozik?”

– mondta Balogh még 2012-ben egy interjúban.

Valószínűleg az sem okoz nagy tetszést a kormánypárti szavazók körében, hogy Iványi 2012-ben már a Demokratikus Koalíció köztársasági elnökjelölt-aspiránsa, 2014-ben pedig felelős kiadója volt Az Unió első fasiszta állama című kötetnek, amely a lelkész felekezetének egyik tagja, Bartus László által jegyzett cikkeket gyűjtötte össze. Az évtizedek óta Floridában élő újságíró vendégeként Iványi a járványt megelőző évben több hetet töltött az Egyesült Államokban. Iványi a közéleti szereplők közül alighanem Soros Györgyöt tartja a legtöbbre, akit 2017-ben Nobel-békedíjra javasolt.

Bár Márki-Zay hívő keresztény emberként ajánlotta Iványit, a metodista lelkész nemrégiben a hvg.hu-nak adott interjúban elismerte, hogy megingott a keresztény hite, ő maga pedig körülmetélkedett és betért egy kis – a főáramú irányzatok által vitatott – zsidó felekezetbe. Az olyan gyűlöletkeltő mondatai azonban aligha férnek be a keresztény-zsidó értékrendbe, mint amit a Hír­klikk című szélsőséges hírportálnak mondott tavaly júliusban a kormányzati politikusokról: „Tisztában vagyok azzal, hogy miként a vírus, ezek sem tűnnek el, legfeljebb a háttérbe tudjuk őket szorítani. A rüh, a tetű sem szűnik meg soha, a kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e pénzt, energiát áldozni arra, hogy küzdjünk ellenünk. Ha igen, a világ szép és élhető lesz, ha nem, akkor szenvedés van.”