Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Magyarországon 2009 és 2019 között emelkedett a nagyivók és a mértékletes alkoholfogyasztók aránya is. Különösen kirívó volt a növekedés a felsőfokú végzettségűeknél, valamint a 18–34 éves korosztályban, ahol megduplázódtak a korábbi, viszonylag szolidabb értékek. Így – legalábbis az Európai lakossági egészségfelmérés legutóbbi adatainak fényében, melyeket a KSH tett közzé – a fiatal felnőttek, illetve a felsőfokú végzettségűek ma már élen járnak a nagyivás (6 százalék) és a rendszeres italozás (21–27 százalék) tekintetében Magyarországon. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent az absztinensek aránya is, ami a felsőfokú végzettségűeknél tíz év alatt 25-ről 17 százalékra, míg a társadalom egészében 37-ről 29 százalékra süllyedt.
A problémás alkoholfogyasztási szokások terén szembetűnő a nemek közti tradicionális különbségek halványulása: bár a férfiak még mindig jóval nagyobb mértékben és gyakorisággal italoznak, mint a nők, továbbá mindkét nem körében növekszik az alkoholfogyasztás, a nők – különösen a fiatalok – folyamatos felzárkózása látható a nagyivás, de még inkább a mértékletesebb alkoholfogyasztás tekintetében. 2009–2019 között 7-ről 12 százalékra nőtt a nőknél, illetve 35-ről 40 százalékra a férfiaknál a mértékletes vagy nagyivók aránya. A társadalom legnagyobb része, 46 százaléka pedig önmagát a „ritkán alkoholizálók” közé sorja, ami meglehetősen tág fogalom (lásd a keretes írást).
Az országos átlagnál (5,2 százalék) rosszabb nagyivási mutatókkal a budapesti, a Pest megyei és az észak-magyarországi régiók rendelkeznek, a legkevésbé nagyivók pedig a dél-alföldiek (3,4 százalék). A mértékletesebb alkoholizálási szokásokban nincsenek kirívó különbségek a térségek között.
2022.01.14. (XXVI/2)
