A brüsszeli „csata” megnyerése ugyanakkor nem jelenti a „háború” végét.(Fotó: MTI / Fischer Zoltán)
Van elég bajunk enélkül is. Egekben vannak az energiaárak, magas az infláció, és a szankciók miatt egész Európa egy világgazdasági válság szélén táncol. Ilyen körülmények között kibírhatatlan lett volna számunkra, ha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot. Ez felért volna egy atombombával. De ezt sikerült elkerülni” – nyilatkozta a brüsszeli uniós csúcs első napjának éjjelén Orbán Viktor miniszterelnök, miután az Európai Tanács határozott az orosz kőolaj Unióba tartó exportjának betiltásáról, azzal a kitétellel, hogy a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.
A brüsszeli „csata” megnyerése ugyanakkor nem jelenti a „háború” végét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a megszorító intézkedések révén az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni, és reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével. Szerinte a Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. Ehhez – jegyezte meg – mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint „némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozásához. Hozzátette: Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
A vita tehát még nem zárult le. Kormányoldalon ugyanakkor érthető módon győzelemként könyvelik el a megállapodást, mondván, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést. Ezt annak ellenére igyekeznek hangsúlyozni, hogy – mint arra többen is felhívták a figyelmet – az olajimport nem áll szoros összefüggésben a rezsicsökkentéssel, hiszen ez a közműszolgáltatásokat érinti, nem az olajipart.
2022.06.03. (XXVI/22)
