Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban munkavacsorán fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Gazdasági atombomba – magyar részről ez az utóbbi napok egyik kulcskifejezése az Európai Bizottság embargójavaslata kapcsán, amelynek értelmében hat hónapon belül fokozatosan megszüntetnék a kőolaj-behozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is Oroszországból. Brüsszel részéről nem csak annak kapcsán nem hangzott el túl sok konkrétum, hogy mindez hogyan hozná közelebb a békét (vagy pontosan mennyire érintené érzékenyen Moszkvát), úgy tűnik, a tagállamok egyéni helyzete és érdekei sem hatják meg túlságosan. Márpedig Magyarország – több más kelet-közép-európai országgal együtt – speciális helyzetben van, egyrészt földrajzi, másrészt energiapiaci szempontból is. Nem véletlenül fogalmazott úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy egy olajembargó esetén „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.
Lapzártánk idején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán jelentette be, hogy Magyarország csak akkor hajlandó támogatni a legújabb szankciós csomagot, ha minket nem érint, vagyis az olajembargó bevezetése csak a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozik, és ez alól a csővezetékes szállítás teljes mértékben kivételt kap. Hozzátette, a szankció megszavazása esetén a finomítók átalakítása több százmillió dolláros átalakítást igényelne, mint ahogy a Magyarországra Horvátországon keresztül vezető kőolajvezeték kapacitásnövelése is.
2022.05.13. (XXVI/19)
