A háború kitörése alapjaiban írta felül a magyar választási kampányt. A gyermekvédelem ügye háttérbe szorult, és a néhány hete még Putyinnál vizitelő Orbán Viktornak újra kellett definiálni az Oroszországhoz, az orosz elnökhöz, és nem utolsósorban a Nyugathoz való viszonyát. Az ellenzéknek ez akár magas labdát is jelenthetett volna, mégis Márki-Zay Péternek kell magyarázkodnia, miután arról beszélt, hogy akár magyar katonai támogatást is nyújtana Ukrajnának.
A politikai marketing alapvetése, hogy a külső fenyegetettség mindig a hatalmon lévők népszerűségét erősíti – hiszen az ország biztonsága a tét, amelynek biztosítását az aktuális vezetéstől lehet leginkább elvárni. Talán ennek is köszönhető, hogy a Századvég felmérése szerint a magyarok 62 százaléka Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő kormányzati ciklusban is, Márki-Zay Pétert pedig csak a megkérdezettek 32 százaléka üdvözölné kormányfőként (esetében tavaly októberben 41 százalék volt ez az arány). Külön érdekesség, hogy a budapestiek 52 százaléka a hivatalban lévő miniszterelnök újraválasztását támogatná, és Márki Zay-Pétert csak 43 százalékuk látná szívesen az ország élén.
Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor a Fidesz esélyeit felfelé, Márki-Zay az ellenzéki összefogás esélyeit lefelé húzza. Ez kiemelten fontos lehet akár a csatatér körzetekben is. (Úgy tudjuk, van olyan budapesti választókörzet, ahol az ellenzéknek áll a zászló, ugyanakkor Márki-Zay népszerűsége több százalékponttal rosszabb, mint a közös jelölté.)
2022.03.18. (XXVI/11)
