A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) a gyermekvédelmi törvény kritikájaként adott ki egy állásfoglalást még januárban, amelyben azt írták, hogy a tavaly elfogadott gyermekvédelmi törvény „a fiatalok egy részének mentális egészségét kifejezetten veszélyezteti”. Magyarázatuk szerint „a nemi identitás és a szexuális orientáció kialakulása környezeti hatással (pl. neveléssel, »propagandával«) nem befolyásolható”, ugyanis – állították –, a szexuális orientációt és a nemi identitást döntően biológiai tényezők befolyásolják (genetikai meghatározottság, hormonális hatások, idegrendszeri fejlődés), a pszichoszociális hatások szerepe nem meghatározó.
Mint kiderült, az állásfoglalás nem a szervezet tagjainak véleményét tükrözte, hanem az elnökség adta ki – úgy, hogy az elnökség tagjai sem voltak egységesek a kérdésben. Ennek mentén ki is alakult egy belső szakmai vita az MPT-ben, amelynek egyik eredménye, hogy tíz vezető szaktekintély kritikai véleményt adott ki az elnökség többségének álláspontját tükröző – de szakmai hivatkozásokkal alá nem támasztott, házon belül nem megvitatott – állásfoglalásról. Írásuk most került nyilvánosságra az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportjának oldalán.
A szerzők ebben kiemelik: „A nemi diszfória mint mentális zavar hátterében álló oki tényezőket pontosan még nem tudjuk azonosítani, genetikai okok feltehetően szerepet játszanak a kialakulásban, de a környezeti tényezőknek is igen hangsúlyos szerepe lehet (elfogadás, megfélemlítés, bullying).” Egy hazai tankönyv vonatkozó fejezete is írja, hogy a „nemi azonosságtudat szocializáció során alakul ki”, és nemzetközi vonatkozásban is mérvadó tankönyvekben szintén deklarálják, hogy a nemi identitás kialakulásában szerepe van a tanulásnak, valamint a kutatások nem bizonyították a genetikai háttér kizárólagos voltát.
2022.03.25. (XXVI/12)
