Világnézeti szempontból óriási szakadék van a főváros és a kistelepülések világa között, s ez a szakadék 2018–2022 között tovább nőtt – olvasható ki a Policy Solutions nemrég közzétett, Magyarország értéktérképe 2022 című kutatásából. Kiderül belőle, hogy míg a budapestiek társadalmi kérdésekben még progresszívebbek lettek, és gazdasági kérdésekben stabilan baloldaliak (piackritika, állami újraelosztás, progresszív adózás, minőségi egészségügyi és szociális ellátás stb.), addig a községekben továbbra is jellemzően egy konzervatív társadalmi értékrend társul a baloldali gazdaságszemlélethez, és egyre inkább teret veszít a progresszív ideológia. A város-vidék megosztottság ugyan világszerte jellemző, de a szakadék nálunk egyre mélyül.
A vizsgálatban, melyet 2018-ban, majd 2022-ben végeztek el, 14 gazdasági és 14 társadalmi témájú kérdés megítélésére voltak kíváncsiak a kutatók, s ennek alapján gazdasági értelemben egy bal-jobb skálán, társadalmi kérdésekben pedig egy progresszív-konzervatív skálán helyezték el a válaszadókat. A két dimenziót összevonva a magyar társadalmon belül különféle politikai értékcsoportok váltak láthatóvá. Kiderült, hogy a politikai címkék (bal, jobb, konzervatív, progresszív) nem feltétlenül vannak összhangban a pártok és a választók által vallott értékekkel.
A kutatás gazdasági kérdései magukban foglalták a piacgazdasághoz, az adózáshoz, az állam szerepéhez, a munka világához és a gazdasági egyenlőtlenségekhez való viszonyt, míg a társadalmi kérdések főként a családhoz, a kisebbségekhez, a tekintélyhez, az állam és az egyén kapcsolatához, a szabadságjogokhoz való viszonyulást érintették.
2022.11.25. (XXVI/47)
