A magyarországi felháborodást egy olyan jogszabályváltoztatás váltotta ki, ami lényegében egyáltalán nem szigorítja a hazai abortusztörvényt, mindössze megadták a magzatgyermekek számára az utolsó szó jogát a kivégzés előtt. A tüntetők és az abortuszpárti oldal mégis unalomig ismétli, hogy megkezdődött a nők keresztények általi brutális elnyomása és jogfosztása.
Mindeközben a világ másik felén, Iránban tényleg megvalósul ez az elnyomás, ahol a nőknek már akkor is halálos büntetéssel kell szembenézniük, ha megtagadják a hidzsáb (hajat eltakaró fejkendő) viseletét. A tényleges diktatúrában a bátor kiállásuk miatt lapzártánkig már több mint 80 embert végeztek ki az iráni rendőrök.
Habár az LMBTQ- és abortuszjogokért kardoskodó közösségek szerint az emberi jogokra a hithű keresztények jelentik a legnagyobb fenyegetést (ez tükröződik az abortuszpártiak hőskönyvének számító disztópikus regényből, A szolgálólány meséjéből is), valójában a kereszténység történelmi vívmányainak, terjedésének köszönhetik a nyugati civilizációban élő nők azt az egyenjogúságot és szabadságot, amit most akár ezen tüntetések során élvezhetnek.
A keresztények pedig a hazug vádak és torz mesék ellenére is folytatják a munkát, hogy végre elérkezzen az a kor is, amikor a legvédtelenebb kisebbség számára is kiharcolták a legalapvetőbb emberi jogot: az élet lehetőségét.