„Tolna megyében, a mözsi cigánytelepen születtem, romungro családba. Szüleim egész életükben közfoglalkoztatottak voltak, apunak 8, anyunak 6 osztálya volt. Édesanyám már nem él, van egy öcsém, aki szakmájára nézve kőműves, de most fuvarosként keresi a kenyerét” – vág bele élete történetébe a 40 éves Boros Julianna, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, aki szociálpolitikus, és neveléstudományokból doktorált.
Juli a helyi általános iskolába járt, és az első olyan Boros volt, aki cigánytelepi létére évismétlés nélkül elvégezte a nyolc általánost. Mi több, felső tagozatban a történelem-magyar tanára biztatására tanulmányi versenyeken is részt vett.
„Ő támogatott, és ültette el bennem azt a gondolatot, hogy kipróbálhatnám magam más területen, mint a szüleim. De mivel soha senki sem tanult tovább a környezetemben, ezért nem nagyon tudtam, miért lesz nekem jó az, ha én középiskolába megyek. A töritanárom gimnáziumot javasolt, míg más tanárok azt mondták, tanuljak bolti eladónak – valamitől a jól tanuló cigánygyerekeknek ez jelentette a perspektíva netovábbját” – emlékszik vissza Juli.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »