A szavakat közel tíz évvel később tettek követték, amikor Csepeli György és két munkatársa, Papp Richárd antropológus és Surányi András filmrendező a magyarországi holokausztemlékezetről olyan kutatást indítottak el, amely fókuszcsoportos interjúkra épül.
A beszélgetéseket kamerával rögzítették, s ebből az anyagból született meg a Már csak az van, ami nincs – A holokauszt emlékezete a mai Magyarországon című kétrészes dokumentumfilmjük, melyet múlt héten vetítettek le Budapesten.
A kutatók abból indultak ki, hogy lassan a vészkorszak minden szereplője eltávozik közülünk, miközben Közép-Európában máig elmaradt a kollektív szembenézés, a nyilvános párbeszéd a holokausztról. Ennek köszönhetően a felejtés és elhallgatás problémái, az antiszemitizmus megnyilvánulásai és a holokauszttagadás narratívái hazánkban is jelen vannak.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »