„O da azért nem kellene eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek” – fogalmazott februári évértékelőjében Orbán Viktor, utalva arra, hogy David Pressman személyében olyan nagykövetet küldött Magyarországra Washington, aki kész nyomásgyakorlással regulázni a renitens(nek tartott) szövetséges kistestvért. Nos, ha Pucciniről egyelőre nem beszélhetünk, hiszen az Orbán-kormánynak olyan széles körű támogatottsága van hazánkban, hogy jelenleg a sci-fi-kategóriába tartozik a kívülről való megdöntés forgatókönyve, úgy tűnik, a Biden-adminisztráció eltökélt abban, hogy amennyire csak lehet, forróvá teszi a talajt Magyarország legitimen és nagy többséggel megválasztott vezetésének talpa alatt.
Elsőként a 444.hu (ki más, ugye) értesült arról, hogy az Egyesült Államok szankciókat készül bevezetni Magyarországgal szemben. A portál diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Washington több befolyásos magyar személyt készül megbüntetni, hasonlóan a 2014-es kitiltási botrányhoz, amikor egy elnöki rendelettel hat, korrupcióval gyanúsított magyart tiltottak ki az Egyesült Államokból.
David Pressman lapzártánkkal egy időben tartotta meg sajtótájékoztatóját, amely meglehetősen rendhagyóra sikeredett. (Lásd erről keretes írásunkat.) Ezen a nagykövet bejelentette, hogy az Egyesült Államok mintegy 50 intézmény és személy ellen léptetett életbe szankciókat, köztük találjuk a budapesti székhelyű és részben állami tulajdonban levő Nemzetközi Beruházási Bank magyar állampolgárságú vezetőjét, a korábbi kazahsztáni és azerbajdzsáni nagykövetet, Laszlóczki Imrét. Pressman szerint a bank fenyegeti a magyar emberek, európai szomszédaik és NATO-szövetségeseik biztonságát.