„Oda azért nem kellene eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek” – fogalmazott Orbán Viktor az évértékelőjében, miközben néhány nappal a beszédét megelőzően külföldről érkezett szélsőbalos hordák vadásztak le és vertek kis híján halálra fényes nappal Budapest utcáin olyan magyarokat, akiket az öltözetük alapján szélsőjobboldalinak véltek. Hátulról, felfegyverkezve, csapatosan mentek rá egyre – az ilyen orvul támadókat még a vadnyugaton is megbélyegezték egy életre. A korábban csak az Egyesült Államokban és néhány nyugat-európai városban randalírozó, általunk csak a médiából ismert úgynevezett antifák megjelenése mindenképpen egy új korszak kezdetét jelentheti hazánkban, de erről bővebben később még írunk a cikkben.
A miniszterelnök szerint őszintén szembe kell nézni azzal, hogy miközben a háború egyre vadabb és kegyetlenebb, a Magyarországgal szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz: provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások. „Már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorlás korán. Hol vannak már a régi kedélyes idők, amikor 2014-ben Hillary Clinton csak egy jó barátot, egy „good friend”-et küldött ide, hogy kormányellenes tüntetésekkel és néhány kitiltással térítse jobb belátásra a magyarokat?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor, majd arról beszélt, hogy Donald Trump és a republikánusok washingtoni hatalomátvételével normalizálódott a magyar–amerikai viszony, majd jött az újabb demokrata kurzus, ami ismét éles váltást hozott a két ország kapcsolatában. „Még szerencse, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, és Biden elnök a jó barát helyett egy présembert, „press man”-t küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot. (David Pressman amerikai nagykövet magyarországi ténykedéséről 2023.02.10-i lapszámunkban írtunk részletesebben.) Jó ez így, a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkön” – folytatta a kormányfő.
És Orbán még nem is beszélt az egyértelműen erőt demonstrálni érkező Samantha Powerről, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetőjéről, aki szintén néhány nappal az évértékelő előtt érkezett Magyarországra, hogy többek között diákokkal, „független” újságírókkal és az LMBTQ-szervezetek képviselőivel találkozzon, kifejezve mélységes aggodalmát a Magyarországon tapasztalható állapotok miatt. Az Egyesült Államok egyébként a USAID-en keresztül készül „megerősíteni” Magyarországon a „demokráciát”. Egy tavaly decemberi döntés értelmében az ügynökség olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média, vagyis „az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése”.