Az előrejelzések többnyire a „demográfiai átmenet” elméletére épülnek. A modell szerint a modernizáció hatására minden társadalom előbb-utóbb hasonló szakaszokon megy át: először csökkenni kezd a magas halandóság és gyorsan növekszik a népesség. Majd csökkenni kezd az eredetileg magas termékenység is, mígnem a halandóság és termékenység mértéke egy alacsony szinten nem állandósul, és helyre nem áll a népességnövekedés eredeti szintje.
A Föld népessége a múlt század közepétől robbanásszerűen emelkedett annak köszönhetően, hogy a fejlődő országokat is elérte a demográfiai átmenet, ami a fejlett világban már a 19–20. században lezajlott. Az ENSZ számítása szerint világviszonylatban most lépünk az átmenet záró szakaszába: míg az 1960-as, 70-es években még évente több mint 2 százalékkal gyarapodott az emberiség létszáma, addig most évi 0,9 százalékkal nő, a század végére pedig 0,1 százalékot prognosztizálnak.
Európa a demográfiai átmenet végénél, Afrika a közepénél tart. Napjainkban a legjelentősebb népességrobbanás Afrikában zajlik, ahol 1950–2023 között 6,4-szeresére nőtt a népességszám. A legkisebb növekedés (1,4-szeres) Európát jellemezte az utóbbi 70 év alatt.
2023.07.21. (XXVII/29)
