„Beadtuk az inflációcsökkentő vakcinát, most várjuk a gyógyulást” – közölte Orbán Viktor kormányfő áprilisban, amikor bejelentette, hogy egyelőre maradnak a hatósági élelmiszerárak, azaz a tavaly februártól bevezetett, 8 alapélelmiszerre vonatkozó ársapkák (úgymint liszt, 2,8 százalékos tej, tojás, cukor, burgonya, csirkemell, farhát, sertéscomb).
A miniszterelnök kifejezte abbéli reményét is, hogy az infláció csökkenése áprilistól kezdve egyre jobban érzékelhető lesz a lakosság számára, és év végére elérhetjük az egyszámjegyű inflációt is. A KSH adatai szerint a drágulás átlagos mértéke – az előző év azonos hónapjához képest – idén áprilisban 24 százalék volt, ami egy enyhe, de folyamatos csökkenés eredménye a januári 25,7 százalékos csúcsadathoz képest.
Az egyes termékcsoportok közül tavaly az energiaárak után – és főleg annak következtében – az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb ütemben. Hazánkban az élelmiszerdrágulás rekordja 2023 elején 44 százalék volt (szemben az EU 18 százalékával vagy a közép-európai országok 20-26 százalékos mutatóival), a hazai drágulás nemzetközi viszonylatban is kiugró mértékű.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2023.06.09. (XXVII/23)
