A járvány és az azt követő háború, a válságok szülte bizonytalanság egyik hatása az, hogy az emberekben Európa-szerte van egy nagyobb odafordulás a tradicionális értékek felé – erősítette meg kérdésünkre Kiszelly Zoltán politológus. A Századvég Alapítvány az Európa Projekt keretében 38 európai országban végez kutatásokat 2016 óta, melyekből rendre az derül ki, hogy az Elba folyó máig egy kulturális határvonalat jelöl Európa keleti és nyugati része között. A volt szocialista országok a hagyományos európai értékrend erős védőbástyáinak számítanak – azzal együtt is, hogy főleg a médiának köszönhetően keleten is észlelhető egy nagyon lassú balratolódás. Ugyanakkor a nyugati társadalmaknak is jelentős a kötődésük Európa zsidó–keresztény gyökereihez, ami most, válságidőben erősödni látszik.
A Századvég-kutatások az európai polgárok értékrendjét különböző aspektusokból vizsgálták, így a nemzetállamhoz, a zsidó–keresztény kultúrához, a hagyományos családhoz, az illegális bevándorláshoz, az antiszemitizmushoz, illetve legutóbb az LMBTQ-mozgalomhoz való viszonyulás alapján. Az adatok rendre azt igazolják, hogy a tradicionális értékeknek van többségi beágyazottságuk Európa-szerte.
Nyugat-Európában is az látható, hogy – az erősödő globalista-baloldali értékvilággal egyidejűleg – a relatív többség továbbra is fontosnak tart olyan hagyományos európai alapértékeket, mint a nemzetállam, a tradicionális család vagy a keresztény kultúra. A családpártiságra utal például, hogy 2022-es adatok szerint az európaiak mindössze 5 százaléka tervezi gyermek nélkül leélni az életét.
2023.03.24. (XXVII/12)
