hetilap

A szakértő hangsúlyozta, hogy van jelentősége annak, hogy Krausz mindezt Németországból tudta elérni, hiszen a német technológia és tudományos élet még ma is kimagasló világszinten, ahogyan a történelem során is az volt, gondoljunk csak arra, hogy a második világháborút követően mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország német tudósok elszívásával próbált a másik nagyhatalommal szemben előnyre szert tenni. Ezt az elszívó hatást Vámos még ma is érzi, lényegében az Egyesült Államoknak elképesztő gazdasági eszköztára van arra, hogy az ilyen jellegű kutatásokat finanszírozza, így nem mondható, hogy Németország egyedül dominálná az attoszekundumos fizika területét, és ezt már csak az is jelzi, hogy a Nobel-díjat is három embernek ítélték oda, Krauszon kívül egy svéd és egy amerikai kutató nyerte azt el.

Arra, hogy pontosan milyen területeken hasznosulhat az egészségügy mellett, a kutató fizikus számos lehetséges felhasználási módot is említett. Az egyik ilyen például a félvezetőipar, hiszen minden korábbinál tisztább képet lehet nyerni azzal kapcsolatban, hogyan lépnek kölcsönhatásba egymással ezek a vezetők a molekulák szintjén, hogyan ugrálnak egyik atomról a másikra az elektronok a kémiai, fizikai folyamatok során. Vámos a jövőben még azt is lehetségesnek tartja, hogy létre lehet hozni akár egy olyan számítógépet is, amellyel már nem az elektronok sebességével, hanem annál jóval gyorsabban, akár fénysebességgel is lehetne számolni.

Ez forradalmasíthatná akár a számítástechnikát, ennél gyorsabb információáramlást ugyanis nem lehet a természetben kivitelezni – az ilyen irányú áttörés pedig közvetve bármilyen más, akár gazdasági, ipari vagy hadi területen is hasznosulhat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek