Óriási elismerés érte hazánkat október első hetében, amikor egymás után két magyar tudós munkásságát is a legmagasabb kitüntetéssel értékelte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Karikó Katalinnal és Krausz Ferenccel együtt mostanra 15 (vagy egyesek szerint 18) magyar vagy magyar származású Nobel-díjasunk lett – ami akkor is hatalmas teljesítmény egy ilyen kis országtól, ha a díjazott tudósaink nagy része külföldön élve és dolgozva – több esetben más ország állampolgáraként – soha nem „hozta haza” az elismerését. Ismerve hazánk modern kori történelmét, ebben talán nincs is semmi meglepő. Ez elmondható Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is – mindketten nyugaton élnek és dolgoznak.
„Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e vagy ez a valóság” – így fogalmazott a nobelprize.org oldalon közzétett interjúban Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, aki épp otthon volt, amikor jött a hír: két másik kutatóval együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat.
A tudósok az elismerést az „elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták”. Akit bővebben érdekel, mit is jelent ez, mostanra bőségesen talál róla anyagot az interneten, a rövid összefoglaló szerint „az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen – például az elektronikában és az orvosi diagnosztikában is – lesz lehetőség a gyakorlati alkalmazására”.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »