Kata irodalomtanár, aki mérnökinformatikus cégvezetőknek tart foglalkozásokat. Mint mondja, a szépirodalmi művek olvasásán és közös értelmezésén keresztül növelhető az érzelmi intelligencia, így a vezetők képessé válnak arra, hogy az üzleti tárgyalásokon is hatékonyabban tudjanak kommunikálni. Azaz jobban ki tudják magukat fejezni, értelmezni tudják partnereik megnyilvánulásait, és azokra képesek megfelelően reagálni.
Kata munkája csak egy példa az irodalmi művek olvasókra gyakorolt pozitív hatására, és akkor még nem beszéltünk a stresszoldást, problémamegoldást, önismeretet, empátiát segítő biblioterápiákról, amikor irányított csoportos foglalkozások keretében felolvasások és közös értelmezések, beszélgetések zajlanak mentálhigiénés céllal. A szakemberek szerint a klasszikus olvasásélmény egyedülálló hatását semmi más nem tudja kiváltani, az anyanyelvi irodalom és könyvkiadás pedig a nemzeti kultúra fundamentumát jelenti.
„Nagyon sajnálom a mostani alfa generációt, mert ezt a világot, csodát, amit az olvasás, a közvetlen beszélgetés, a naplóírás, a költészet tud adni, szerintem semmivel soha nem lehet igazán pótolni” – mondta egy interjúban Horváth Judit pszichológus, magyartanár, biblioterapeuta. Szavainak fényében különösen ijesztő, hogy az országos kompetenciamérések adatai szerint a mai nyolcadikosok 40 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti, amit olvas. (Lásd erről bővebben: Hadilábon állunk az olvasással – Hetek 2023. 09.01.)
2023.09.29. (XXVII/39)
