A legnépszerűbb drognak Európa-szerte, így Németországban és Magyarországon is mindmáig a marihuána számít. Nem véletlen tehát, hogy a könnyűdrogok legalizálásának kérdését komoly szakmai és politikai viták övezik világszerte. Számos kutatás (pl. ESPAD) arra enged következtetni, hogy a törvényi szabályozás és a drogfogyasztás mértéke között nincs szoros összefüggés, azaz a kábítószerezés elsősorban nem büntetőjogi kérdés.
Ami tény: a nyugati világban egyre növekszik a drog iránti igény, az erre épülő illegális kábítószer-kereskedelem pedig már az egész világot behálózza, és az ENSZ adatai szerint olyan extraprofitot termel, ami felülmúl minden ágazatot. Az illegális drogkereskedelem ma a szegényebb „déli féltekés” régiók és országok egész sorának az elsődleges jövedelemforrását jelenti, szorosan összefonódva a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal.
A fejlett világ, mindenekelőtt az USA ma a világ elsődleges drogfelvevő piacának számít, dacára annak, hogy az Egyesült Államok sokáig a „drogmentes társadalom” konzervatív elvét igyekezett gyakorlatba ültetni. Ám az utóbbi évtized során sokat lazult a keményvonalas amerikai drogpolitika, és deklarált cél lett a – főleg Mexikóból jövő – illegális drogkereskedelem és szervezett bűnözés visszaszorítása, a legális belföldi kannabisztermelés és -elosztás megteremtése révén. A kérdés politikai témává vált, mivel a drogfogyasztás elterjedésével az amerikai közvélemény is megengedőbb lett ezen a téren, aminek következtében ma már republikánus képviselők is támogatják a liberális „ártalomcsökkentő” vagy „drogtudatos” irányvonalat.
2023.09.08. (XXVII/36)
