„Trump személye jobban illeszkedik a korszellemhez, hosszú időn keresztül ugyanis Amerikában, de Európában is középről lehetett megnyerni a választásokat, tehát mind a két pártnak a szélsőségei háttérbe szorultak, és a középen álló jelölt tudott jelöltté válni a párton belül, az, aki minél szélesebb kört megszólított. A mai korszellem, ahogy látjuk például a közösségi médiában, hogy mivel lehet elérni nagyszámú lájkot, nézőt, hallgatót, az az, hogy ha minél radikálisabb valaki, annál nagyobb közönséget tud megszólítani” – elemezte a két jelölt felfutását Hack Péter. A jogászprofesszor szerint ezt bizonyítja, hogy mindkét pártban a szélsőségeket képviselő politikus lett a befutó. Érdekes azonban, hogy demokrata jelölttel kapcsolatban mekkorát fordult az utóbbi hónapokban a média.
„A demokratáknál minden hírforrás azt mondta, hogy Biden azért nem mond le, mert a Kamala Harris még rosszabb lenne, mint ő, és sokkal szélsőségesebb, és sokakat elidegenít, és akkor egyszer csak a média, mint egy ilyen csodálatos érintésre létrehozott belőle egy mindenki számára elfogadható jelöltet, miközben az elemzők azt mondják, hogy ami politikai értéke van, az a Demokrata Pártnak is a szélén van.
2024.11.08. (XXVIII/45)
