Karikó Katalin kutatóként évekig labortechnikusi fizetésért dolgozott, de nem adta fel. Ma az 1500 szakembert foglalkoztató BioNTech alelnöke. (Forrás: Wikipédia)
Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Elsőre talán furcsának tűnhet, de a koronavírus reménybeli legyőzésében kulcsszerepet játszik, hogy a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején Kisújszálláson az általános iskolában és a gimnáziumban is kiválóan oktatták a természettudományokat. A mindig kíváncsi természetű Karikó Katalinra – aki hentes apukája révén a disznóvágásokon már kisgyerekként találkozott a biológiával – maradandó hatást gyakoroltak egykori tanárai. Nyolcadikosként harmadik lett az országos élővilág tantárgyi versenyen, a középiskolában pedig lelkes tagja volt a biológiaszakkörnek. Érettségi után – 1973-ban – Szegeden, a József Attila Tudományegyetem biológus szakán folytatta tanulmányait. Három éven keresztül népköztársasági ösztöndíjas volt, majd diplomával a kezében akadémiai ösztöndíjasként a Szegedi Biológiai Központban kezdett dolgozni. 1982-ben doktorált, témája pedig az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt – az a terület, amely ma a koronavírus elleni vakcinagyártás egyik kulcsa, és mint látni fogjuk, egy sor más betegség elleni küzdelemben is áttörést hozhat.
A sokak szerint Nobel-díjjal kecsegtető kutatás azonban nem Magyarországon ér(t) révbe: 1985-ben létszámleépítés miatt Karikót elbocsátották – az értesítést éppen a harmincadik születésnapján kapta kézhez. Idehaza nem kapott választ az álláspályázatokra, az RNS-kutatással foglalkozó európai laborokban pedig csak akkor fogadták volna, ha viszi az ösztöndíját – de attól már elesett.
2020.12.18. (XXIV/51)
