A szocialista korszakban a tóforrás közeli kapaszkodónál érvényesült a szólásszabadság.(Forrás: Wikimedia Commons)
Hévíz városa hírnevét a világon egyedülálló gyógytavának köszönheti, természeti adottságait tekintve igazi unikum. A 4,4 hektár kiterjedésű Hévízi-tó a világ legnagyobb területű természetes, fürdésre alkalmas, meleg vizű gyógytava, amely gyógyhatásától függetlenül is egészen különleges képződmény. A nagyobb meleg vizű tavak általában agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi gyógytó viszont tőzegfenekű. A tavat tápláló forrásvíz 38,5 méteres mélységből tör a felszínre, áthatolva a mederfenék több méter vastagságú tőzegrétegén.
A forrásbarlangban a mintegy tíz hasadékból feltörő hideg-, illetve meleg karsztvíz összekeveredik, s egy szűk folyosón áthaladva egyenletes, 38 és fél Celsius-fokos gyógyvízként lép ki a tőzeg alapú mederbe. Itt a karsztvíz szervetlen elemei feldúsulnak a tőzegfenék szerves anyagaival, melynek köszönhetően egyedülálló gyógykomplexummá válnak. A kölcsönhatás során a kémiailag aktív forrásvíz biológiailag aktív gyógyvízzé válva terül szét a tóban és a sajátos áramlási viszonyoknak köszönhetően szinte mindenhova egyenletes hőmérsékletben jut el.
A hévízi gyógyforrás bőséges hozamú – 450 liter/ másodperc – melynek köszönhetően a tó óriási víztömege 2-3 nap alatt kicserélődik, s a levezető csatornán keresztül a Zala folyóba, majd a Balatonba ömlik. A gyógyvíz egyaránt gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kalcium, magnézium és hidrogénkarbonátos, valamint az enyhén radioaktív gyógyvizek kedvező tulajdonságait. A gyógyelemek a bőrön keresztül felszívódva, illetve a levegőből belélegezve jutnak a szervezetbe, s fejtik ki jótékony hatásukat.
2020.07.17. (XXIV/29)
