Németország az elmúlt évtizedben a bevándorlás első számú célországává vált Európában, s a migráció jelentős hatással van az ország társadalmára és gazdaságára is. A Demográfia című folyóirat előző számában jelent meg Leitheiser Fruzsina könyvszemléje a Bertelsmann Alapítvány tavaly kiadott tanulmányáról, amely azt vizsgálja, milyen mértékű és összetételű bevándorlásra lenne szüksége Németországnak a jövőben ahhoz, hogy fenntartható legyen a német gazdaság élvonalbeli teljesítménye, illetve a társadalom megszokott jóléti szintje.
A prosperálás feltétele – a megfelelő termelékenység és tőkeerő mellett – elsősorban az, hogy hosszú távon biztosítva legyen a keresőkorú (18–64 éves) lakosság megfelelő aránya. A nagy létszámú baby boomer generáció tagjai ugyanis pár éven belül mind elmennek nyugdíjba, s az őket követő korosztályok létszáma egyre fogy.
A szakértők azzal számolnak, hogy a németek termékenységi arányszáma (egy nőre jutó átlagos gyerekszám) hosszabb távon 1,4–1,5 között fog mozogni. A németek bőkezű családpolitikájának ugyanis az elmúlt években kezdett el beérni a gyümölcse: 2010–2019 között 1,36-ról 1,59-re nőtt a termékenységi ráta (egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyerekszám) – 1,5-öt meghaladó értékre a 70-es években volt Németországban utoljára példa.