Simon Böske, a keszthelyi születésű szépségkirálynő vált a konzervatív feminizmus emblematikus személyiségévé.(Forrás: Wikimedia Commons)
A 19. század végén a nők harcot indítottak egyenjogúságukért, amely a társadalmi változásoknak köszönhetően átalakította hagyományos, a házasság-család-gyereknevelés triászában zajló szerepüket. Az elsősorban városi középosztálybeli „modern nők” nem csupán külsejükben változtak meg – kilépve a fűző és abroncsszoknya szorításából –, hanem jogaik kiszélesítését követelték.
Vagyis választójogot, munkához és tanuláshoz való jogot, s a társadalomba való nyilvános kilépés jogát fogalmazták meg. Az említett célokat kitűző feminista mozgalmak a 20. század elején váltak szervezetté. 1903-ban Londonban megalakult a Nők Társadalmi és Politikai Egyesülete Emmeline Pankhurst vezetésével, vagy például 1905-ben Budapesten a Magyar Feministák Egyesülete Bédy-Schwimmer Rózsa irányításával.
A modern ipari társadalom kibontakozása elősegítette a feministák céljainak megvalósulását. A társadalmi munkamegosztásban kialakultak a tipikus női munkakörök, mint például gépírónők, titkárnők, telefonos kisasszonyok, ápolónők, vagy diplomához kötötten az elemi és polgári iskolák női tanerői. A megnövekedett szabadidő, a fogyasztói
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2020.07.24. (XXIV/30)
