A koronavírus nyomán kialakuló globális mentális egészségügyi válság kezelésére hívja fel a figyelmet a WHO, ami az életmódváltás következménye. A kijárási tilalom alatt ugyanis a többség jóval kevesebbet mozgott, többet evett, meggyengültek a társadalmi kapcsolatai, és jócskán felborult a bioritmusa
„Az emberek kiengedtek, mert megszűnt a korán kelés, a reggeli rohanás kényszere. Az első időszakban bepótolták a korábbi alváshiányt, utána viszont egyre később feküdtek le, így lecsökkent az alvás idejük. nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is éjszakába nyúlóan felborult a megszokott napirendjük, s ez gyakran alvási nehézségekhez vezetett. Gyerekeknél különösen kártékony hatása van annak, hogy kontrollálatlanná és szabálytalanná vált az alvási rítusuk. sokan nem is gondolnak arra, hogy azért kezelhetetlen sok kisgyermek, mert egyszerűen nem alszik eleget ” – mondta el lapunknak G. Németh György, a Magyar Alvás szövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója. A két intézmény ingyenes online alvástanácsadást is indított szakemberek közreműködésével, tekintettel arra, hogy március végétől megnőtt a hozzájuk forduló panaszosok száma.
G. Németh György megemlítette: különösen problémás, hogy a legtöbben elalvás előtt tévéznek, számítógépeznek vagy valamilyen okos eszközt használnak, s ezt a népszokást a bezártság még inkább fölerősítette. A képernyő figyelése este különösen káros, mert egyrészt a sok információ állandóan ingerli az agyat, másrészt a szervezetünkben a melatomin, azaz az „alvási hormon” termelődéséhez sötétség kell, míg a kék fény kifejezetten gátolja azt – figyelmeztetett a címzetes egyetemi docens. Az elektromos eszközökkel való elalvás – akárcsak a váltott munkaműszak vagy a nyári óraátállítás – nagyon megzavarja az úgynevezett cirkadián ritmusunkat, ami a nappal-éjszaka, fény-sötétség természetes váltakozásán alapul