Menekültek az athéni repülőtéren. Az úti cél: Németország(Fotó: AP / Petros Giannakouris)
A bevándorlók létszámának csökkenése igazi gazdasági válságot idézhet elő Németországban a német sajtó szerint. A retorika azonban kétértelmű – ebben a kijelentésben ugyanis csak akkor lehet igazság, ha a bevándorlók alatt ez esetben azokat az európai uniós polgárokat értjük, akik a szabad munkaerő-áramlást kihasználva a jobb kereseti lehetőség miatt, vagy az oktatás jobb színvonala miatt települtek át Nyugat-Európába.
A koronavírus miatti karanténidőszak, illetve az utazási korlátozások a többi intézkedés mellett azért is jelentenek óriási érvágást például Németországnak, mert a kormányzati statisztikai adatok szerint például az egészségügyi munkahelyek negyedét külföldiek töltik be. Németországban az orvosok közül minden negyedik külföldi, Svájcban viszont minden második. A nővérek egyhatoda is egy másik, általában európai uniós országból vándorolt be ezekbe a nyugat-európai országokba.
2020 első felében az OECD által közzétett tanulmány szerint a nyugat-európai országokba irányuló legális bevándorlás, azaz ahol az érkező polgár vízumért vagy tartózkodási engedélyért folyamodott, 46 százalékkal csökkent, ami igen jelentősen érintette – az egészségügy mellett – azokat a szektorokat is, ahol szintén magas a külföldi munkaerő részaránya: az informatikai ipart, az élelmiszergyártást, a közlekedést, a takarító cégeket és több szolgáltatási üzletágat, valamint a kereskedelmet is.
2020.10.30. (XXIV/44)
