Máig emlékezetesek maradtak azok a párizsi tömegtüntetések, melyek 2013-ban zajlottak a melegházasság franciaországi legalizálása ellen. Amikor a Nemzetgyűlés a társadalmi ellenállás ellenére elismerte a homoszexuális párok házasságát, már tudható volt, hogy ez felveti az egynemű házaspárok gyermekvállalás iránti igényét is.
Az 1994-es francia bioetikai törvény eddig csak a heteroszexuális, meddő párok számára biztosította az asszisztált reprodukció lehetőségét. A kormány 2018-ban indított előkészítő tárgyalásokat a törvény reformjáról, amely a mesterséges megtermékenyítést tb-finanszírozott módon kiterjesztené minden 43 év alatti nőre, azaz a leszbikus és egyedülálló hölgyekre is, mondván: az eddigi szabályozás rájuk nézve diszkriminatív volt.
A bioetikai törvény radikális felülvizsgálata – amely eredetileg Macron elnök 2017-es választási ígérete volt pártja liberális szárnya felé – tavaly első olvasatban átment a francia törvényhozáson. Tiltakozásul a Marchons Enfants nevű, egyházi és civil szervezeteket tömörítő mozgalom rendkívüli tömeget mozgósított – egyes beszámolók szerint 72 ezer fős felvonulást rendezett tavaly októberben Párizsban – hasztalanul. A tervezetet második olvasatban idén nyáron fogadta el a Nemzetgyűlés, s ha a továbbiakban a Szenátus is jóváhagyja, akkor 2021-től fokozatosan hatályba lép.
2020.10.09. (XXIV/41)
