Volt bennem némi félelem, amikor elindultam Törökországba. A kihalt Liszt Ferenc repülőtér látványa csak ráerősített a szorongásomra. Maszkban és kesztyűben némán ültem végig az utat, amíg fel nem tűnt a tenger.
Isztambulban a határőr levettette a maszkomat, hogy lefényképezzenek a bódé előtt. Hosszasan vizsgálta a vízumokat az útlevelemben, végül beléphettem az országba. Ekkor múlt el a szorongásom.
Nem a vírustól, nem is a megbetegedéstől féltem. Ezzel nincs nagyon mit tenni. Az ember betartja a szabályokat, és Isten tenyerére teszi magát. Aztán reménykedik, hogy nem lesz tapsolás.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »