hetilap

EZT A CIKKET MOST INGYENESEN ELOLVASHATJA. A rendkívüli helyzetre és a húsvét ünnepére tekintettel a Hetek ingyenesen elérhetővé teszi friss hetilap tartalmait. További cikkeink ide kattintva érhetőek el. Áldott ünnepet kívánunk!  

Többek között az Ön neve is szerepel a Legalizálj Egyesület Facebook-posztjában, mint olyan kutató, aki a „fake science” oldalára állt. Mit szólt hozzá? 

– Érdekes volt ez a minősítés, mert addiktológiai konzultánsként és egyetemi oktatóként kifejezetten elkötelezett vagyok a tudományosság és az objektív kutatómunka iránt. És a vitától sem zárkózom el: a társadalmi problémákat a megoldás felé viszi, ha vannak érvek és ellenérvek. Az egyet nem értésnek azonban lehetnek szebb megnyilvánulásai is, mint egy ilyen poszt. 

Mit gondol, hol húzódik a határvonal a marihuána gyógyászati célú felhasználása és a drogként való felhasználás között? Ez azért sem egyértelmű, mert gyógyászati célra nemcsak a kannabisz alapú gyógyszereket használják, hanem egyre több országban az úgynevezett orvosi marihuánát is, vagyis magát a növényt. Hogyan és mire lehet a marihuánát kockázatmentesen alkalmazni a gyógyításban? 

– Egyes tudományos eredmények egyértelműen azt sugallják, hogy a kannabisz hatóanyagainak helye lehet a medicinában. Némely kutatások szerint a kannabisz hatóanyagai enyhítik bizonyos betegségek tüneteit, illetve a kezelések mellékhatásait: csillapítják a fájdalmat, a hányingert, a hányást, enyhítik az epilepsziás görcsöket vagy éppen javítják az étvágyat. Ugyanakkor legalább ennyire fontos kérdés – mint ahogy minden gyógyszernél –, hogy miként lehet biztonságosan alkalmazni, milyen mellékhatásai és kockázatai vannak.

Egy gyógyhatású növény kapcsán két lehetőség adódik: vagy magát a növényt használjuk, vagy az abból kinyert hatóanyagból gyógyszert készítünk.

Az előbbi esetben komoly problémaként merül fel, hogy rendkívül nehéz standardizálni és elérni, hogy minden esetben ugyanolyan legyen a hatóanyagok aránya. A Magyarországon lefoglalt marihuána esetében például azt látjuk, hogy óriási különbségek vannak a THC-tartalom tekintetében: 0,2 százalék és 20 százalék között van a szórás.  

A szabályozott és ellenőrzött folyamat eredményeként elkészült gyógyszerek esetében ez a kockázat minimális: minden egyes alkalommal, amikor beveszem azt a készítményt, ugyanaz a hatóanyag-mennyiség kerül a szervezetembe.

Meg kell azt is jegyezni, hogy az orvosi kannabisz, vagyis az erre a célra kifejlesztett növény esetében szintén van standardizálási folyamat, vagyis elméletileg itt sokkal kiszámíthatóbb a hatóanyag-tartalom, mint az „utcai” marihuána esetében. Azonban az orvosi marihuána használói (akik bizonyos országokban, illetve az USA egyes államaiban orvosi javaslatra gyógyhatású kannabiszt szerezhetnek be, birtokolhatnak, termeszthetnek) fokozottan ki vannak téve a további marihuánafogyasztásnak, és jelentős a szerrel történő visszaélés és a drogfüggőség kialakulásának kockázata.

Az orvosi marihuánánál maradva: mennyire választható szét ennek a lobbija a fű legalizálásáért folytatott küzdelemtől?

– Nekünk, kutatóknak a tudományosság elvárásai alapján kell eljárnunk – ám az már egy másik kérdés, hogy ki mire használja a tudományos eredményeket. Ezeket úgy is be lehet mutatni, hogy a liberalizáció melletti érveket erősítsék, és úgy is, hogy a tiltás mellettieket. A lobbi és a tudományos munka ott válik el egymástól, ahol az előnyökre és a hátrányokra egyaránt rámutatunk. Mivel folyamatosan újabb módszerek és eredmények születnek, előfordul, hogy bizonyos kutatások ellentmondanak egymásnak, vagy kutatók kénytelenek módosítani korábbi álláspontjukat. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben el lehessen igazodni, pártatlan, objektivitásra törekvő munkát kell végezni.  

Olvasna még több hetilap cikket? 1 hónapos online előfizetésünk mindössze 1800 forint. Részletekért kattintson ide.

Tudósként ugyanakkor akaratlanul is belekeverednek a lobbiharcokba, hiszen vannak olyan vélemények, amelyek szerint Önök súlyos betegeket fosztanak meg a hatékony gyógyszerektől... 

– A kutatási eredmények alapján azon az állásponton vagyok, hogy kannabisztermékeket valószínűleg lehet gyógyászati célra használni, ugyanakkor ezzel kapcsolatban az esetleges kockázatokra is fel kell hívni a figyelmet. A Drogkutató Intézet is erre tette a hangsúlyt, és ezért érték támadások, holott senki nem akar senkit megfosztani semmilyen hatékony gyógyszertől. 

Azt se felejtsük el, hogy Magyarországon hozzá lehet jutni legálisan kannabisztartalmú gyógyszerekhez, illetve a jelenlegi szabályok azt is megengedik, hogy más országokból be lehessen szerezni kannabisz hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítményeket. 

Itt viszont felmerül a kérdés, mennyire biztonságos az, hogy az interneten tájékozódva valaki rendel a beteg hozzátartozójának mondjuk CBD olajat. Ennek milyen kockázatai vannak? 

– Ennek a kérdésnek az egyik oldala az, hogy az interneten webpatikaként működő oldalak jelentős része egyáltalán nem szabályosan működik, viszont marketingeszközökkel el tudja hitetni, hogy az ott megvásárolható termékek kiválóak és minden szükséges engedéllyel rendelkeznek. Ez a jelenség bármilyen gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény esetében óriási kockázatot rejt, hiszen nem tudom, hogy valójában mi van a termékben. Vannak olyan rosszindulatú gyártók, kereskedők, akik a CBD körüli felhajtást kihasználva nagyon silány minőségű termékeket hoznak forgalomba. Ezeknek „szerencsés esetben” nem lesz hatásuk – bár ennek is van kockázata, hiszen amíg a beteg várja az interneten ígért gyógyhatást, nem feltétlenül keres fel szakorvost.    

A kérdés másik oldala, hogy számos olyan kannabisztermékhez lehet hozzájutni, amely nem csak CBD-t tartalmaz. A marihuána egyik fő hatóanyaga, a CBD nem vált ki pszichoaktív hatást, ezért ennek vizsgálata és az ezt tartalmazó termékek forgalmazása is könnyebb jogi szempontból. Azok a készítmények viszont, amelyek a másik fő hatóanyagot, a pszichoaktív THC-t is tartalmazzák, más lapra tartoznak. Ez a vegyület ugyanis amellett, hogy számos említett panasz enyhítésére alkalmas lehet, komoly mellékhatásokat idézhet elő, ilyen például a depresszió, de hajlamosító körülmények mellett akár a skizofrén jellegű tüneteket is előhozhatja. Ezt sem szabad eltagadni. 

A kannabisz csak tüneti kezelésre alkalmas vagy a betegségek okainak felszámolásában is lehet szerepe? 

– Ez jövőbeni kutatások témája lehet. Akár a betegségek gyógyításában, akár a tüneti kezelések tekintetében jut szerephez a medicinában a kannabisz, mindenképpen fontos, hogy a felhasználást nagyon komoly szabályok között tegyük lehetővé, illetve az ellenőrzött termékeket megfosszuk a pozitív és a negatív típusú bélyegektől. Ha ugyanis egy orvos elutasító a kannabisz alapú gyógyszereket illetően, akkor nem fogja ajánlani ezeket a lehetőségeket – ha viszont túl sokat vár ezektől a termékektől, a mellékhatásaikat pedig nem veszi figyelembe, akkor árthat a betegnek.

Hadd említsem példaként a benzodiazepin alapú nyugtatókat és altatókat. Megfelelően alkalmazva ezek kifejezetten hasznos szerek, ugyanakkor a szakemberek nem győzik felhívni a figyelmet, hogy nagyon komoly függőséget okoznak. Márpedig vannak orvosok, akik olyan esetekben is felírják ezeket, amikor ez nem lenne indokolt, mert lenne más megoldás is, vagy éppen a szükségesnél hosszabb ideig alkalmazzák, növelve a függőség kialakulásának kockázatát.

A társadalomban ráadásul kialakult ezek felé egy bizalom, hiszen ellenőrzött és standardizált szerek, amelyeket orvos ír fel. 

Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága levette a marihuánát a különösen veszélyes drogok listájáról. A döntést – egy sor más tagországhoz hasonlóan – Magyarország sem szavazta meg. Nyilván a döntésben politikai szempontok is szerepet játszanak, de mégis: hogyan lehetnek a döntéshozók ennyire megosztottak egy alapvetően tudományos kérdésben? 

– Tudományos területen is vannak viták, nem feltétlenül az eredményekben, inkább azok értelmezésében. A Drogkutató Intézet vezetőségének a magyar döntés kapcsán kiadott nyilatkozatában a kockázatokra igyekeztek felhívni a figyelmet, de ez nem jelenti azt, hogy tagadnák a kannabiszban lévő lehetőségeket, vagy bárkit el akarnának tiltani a hatékony gyógyászati megoldásoktól.   

Szerencsés esetben a politikai döntéshozók támaszkodnak a tudományos eredményekre,

de még ebben az esetben is fontos szempont, hogy az esetleges hátrányok, illetve előnyök közül melyik esik nagyobb súllyal a latba számukra, ez azonban már politikai kérdés. Magyarország jelen döntésekor inkább a hátrányokra fókuszált, ami szakmai érvekkel is védhető megközelítés. 

Viszont támadták a Drogkutató Intézetet amiatt, mert azt állították, hogy az addiktológiai kezelések fő oka a kannabisz. Kinek van igaza a számháborúban? 

– Természetesen, ha a legális tudatmódosító szereket is számításba vesszük, akkor az alkoholizmus magasan vezet, de mivel a Drogkutató Intézet az illegális szerekkel (kábítószerekkel) foglalkozik, a vezetőség kijelentése ezekre vonatkozott. Márpedig ezen a téren teljesen egyértelmű, hogy az elterelés keretében, illetve azon kívül egyaránt a marihuána használata miatt kerülnek a legtöbben kezelésbe. 

A gyógyszeripari felhasználás, illetve különösen az orvosi marihuána melletti lobbizás eredményezheti azt, hogy a kannabisz mint illegális pszichoaktív szer felé is növekszik a társadalmi bizalom, és egyre többen érezhetik úgy, hogy semmi gond a füvezéssel? 

– Támadhatatlanul kijelenthető, hogy az a fajta lobbi, illetve a kutatási eredmények erősítik a társadalmi bizalmat a marihuána iránt, és ez „elaltathatja” a veszélyérzetet. Nem véletlen, hogy az új szintetikus kannabionidoknak is olyan neveket adnak, mint herbál, meg biofű, amelyek azt üzenik, hogy itt valami természetes, sőt gyógyhatású szerről van szó – miközben semmi sem áll távolabb a valóságtól. 
Egyértelmű, hogy az illegális szerek közül a legtöbben – fiatalok és felnőttek egyaránt – kannabiszt használnak: a teljes felnőtt népességben 6-7 százalék azok aránya, akik már kipróbálták, a fiatal felnőttek körében ez az arány kétszer ekkora.

A kannabisz orvosi felhasználásra történő engedélyezése természetesen nem jelenti azt, hogy a fű rendszeres, mindennapos fogyasztása ne járna veszélyekkel és mellékhatásokkal: gyengeség, emésztőszervi problémák, hallucináció, paranoia, figyelemzavar, szorongás.

Nemzetközi tanulmányokban közölt epidemiológiai adatok ezzel együtt arra is rávilágítanak, hogy a tinédzserek kannabiszhasználata korrelál a bűnelkövetés és a depresszió előfordulásával.  

Uniós igen a kannabiszra

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, miután hazánk még decemberben a közös uniós állásponttal szemben voksolt az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában, ahol a WHO-nak a kannabisz gyógyászati alkalmazásával kapcsolatos ajánlásáról szavaztak. Ez azt indítványozta, hogy a nemzetközi kábítószer-egyezmény drogkategóriáin belül a kannabisz kerüljön át a „különösen veszélyes” drogok közül a „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek csoportjába. A tagállamok 27:25 arányban, egy tartózkodás mellett elfogadták az ajánlást. Az Európai Bizottság azzal indokolta a kötelezettségszegési eljárást, hogy tavaly novemberben az Európai Tanács elfogadta a közös uniós álláspontot, vagyis a tagállamoknak egyformán igennel kellett volna szavazniuk az ENSZ-ben.