Úgy tűnik, a vírusos megbetegedéseknél egyébként nem példa nélküli, az akut szakasz után jelentkező és hosszan tartó utólagos tünetek terén is újat hozott a koronavírus.
Ráadásul a poszt-Covid megjelenése nem feltétlenül függ össze azzal, hogy a betegség lefolyása mennyire volt súlyos, sok esetben azoknál is megjelenik, akik „lábon hordták ki” a fertőzést.
Az egyre fertőzőbb vírusmutánsok mind több életnek vetnek véget, családokat dúlnak fel, országokat taszítanak vissza a karanténba – és most még a makacs utóhatással is számolnunk kell, nemcsak gazdasági és társadalmi, hanem konkrét egészségügyi vonatkozásban is.
Ezt látva egyáltalán nem tűnik túlzásnak, amikor emberek – egyre többen és egyre többször – megszemélyesítik a Covid-vírust, és illesztenek mellé olyan jelzőket, mint „aljas”, „gonosz”, „alattomos”. Valóban az. Az ellene való küzdelem pedig valóban háború, amelynek talán már a befejezéséhez közeledünk és elkezdődhet a helyreállítás – úgy gazdasági mint egészségügyi téren.
A józanságra azonban ilyenkor van talán a leginkább szükség.
Nem érdemes „emberkedni”, ha már megkaptuk az oltást, hiszen az eleve csak két hét elmúltával kezd el védelmet nyújtani, és „ezerszázalékos” védelmet nem nyújt a megbetegedés ellen. Ha pedig átestünk a betegségen, figyeljünk a testünk jelzéseire: ha jelentkeznek a poszt-Covid tünetek, érdemes orvoshoz fordulni.
Biztos, ami biztos.