Az olimpia kapcsán ismét előtérbe került a sportpszichológusok munkája: mintha nemcsak a sportolók küzdelméről lenne szó, hanem az őket támogató szakemberek is megmérkőznének egymással. Helytálló ez a megközelítés?
– Egy sportoló teljesítménye nagyon sok tényezőből tevődik össze, ennek megfelelően csapatmunkára van szükség a felkészítésük és a támogatásuk során. A háttérstábban az edző mellett helye van egyebek mellett a dietetikusnak, a biomechanikával vagy a terhelésélettannal foglalkozó szakembereknek és persze a sportpszichológusnak is. A korszerű sportszakmai szemlélet szerint – amit az eredmények is igazolnak – az ő tudásuk összeadódik: ha a sportoló hullámvölgybe kerül, akkor ennek az oka hamarabb feltárható, megoldható, és gyorsabban vissza tud kerülni a „jól teljesítő” tartományba. A mindent tudó edzők kora lejárt, hiszen olyan sok részeleme van a sportolói munkának, hogy azt egyedül már lehetetlen átlátni.
Ha van mentális támogatás, akkor van pszichológiai hadviselés is, nem?