Bár a szexuális forradalom legfőbb időszakának a ‘60-as és ‘80-as évek közötti időszakot tekintjük, azt megelőzően már évtizedek óta zajlottak a különböző „talajlazító” lépések a társadalmi életben, többek között Alfred Kinsey vagy Sigmund Freud munkássága nyomán. A ’60-as évekre azonban meghatározó lett a házasság előtti szex – ezzel együtt az abortusz –, valamint a pornográfia és a szexualitás különböző alternatív formáinak széles körű elfogadottsága, ezáltal pedig létrejött a „permissive society”, azaz a megengedő társadalom, amelyben az ember családi állapotát és magánéletét tekintve semmi nem számít szégyennek, hiszen trenddé vált a korábbi normák ellen való lázadás minden formája – azóta pedig általános lett az azokat teljesen nélkülöző életforma. Ennek következményeiről jó pár bizonyítványt kiállítottak az átfogó tudományos statisztikák, legyen szó akár a válásról szóló, akár depressziót kutató területekről, ennek ellenére a női magazinok hasábjain még mindig azt olvashatjuk, hogy Hédi szubjektíve milyen boldog egy évvel a válása után.
A házasságok megszakításának növekedése a ’60-as évek óta számottevően emelkedik: míg 1960-ban a házasságkötések 12 százaléka végződött válással, addig mára 44 százaléka. A legtöbb válással „büszkélkedő” országok között szerepel Luxemburg, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Kanada. A házasságok 6 százaléka családon belüli erőszak, 9 százaléka drog- vagy alkoholfüggőség miatt ér véget, 18 százaléka pedig hűtlenség miatt.
A házasság megszakításának oka azonban a legtöbb esetben (44 százalék) a „grow apart” jelenség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felek „elnőttek egymás mellől”, már nem érzik azt, hogy a házasság a javukat szolgálná – az elmúlt hetekben Bill és Melinda Gates is erre hivatkozott válásuk bejelentésekor.
2021.05.14. (XXV/19)
