Az alapötlet egy laikus számára is érthető. Ha elromlik vagy hiányzik valamelyik fehérje, megbetegszünk. Már száz éve készülnek fehérje-alapanyagból gyógyszerek: az első az inzulin volt, ezt követték a hormonok, ellenanyagok, enzimek, citokinek (jelzőmolekulák) – ezek előállítása azonban sokba kerül. Itt jönnek képbe a messenger RNS-ek (mRNSek), amelyek a géneket alkotó DNS-szakaszoktól elviszik az üzenetet a sejtekig, hogy azok milyen fehérjéket készítsenek” – magyarázta a világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin még 2018-ban a Magyar Kémikusok Lapjában.
Az mRNS-technológia azért nevezhető forradalminak, mert lényegében a szervezeten belüli fehérjegyáraknak lehet általa utasításokat adni: a betegbe injekciózott szintetikus mRNS-ről a sejtek leolvassák, hogy milyen fehérjét, például enzimet vagy ellenanyagot kell készíteniük. Mi több, azt is szabályozni lehet, hogy az mRNS-készítmények melyik szervbe – mondjuk csak a tüdőbe vagy éppen a májba – lépjenek be. (Lásd: A hírvivő győzi le a koronavírust (is) – Karikó Katalin története a kisújszállási bioszszakkörtől a Pfizer oltás szabadalmáig – Hetek, XXIV./51., 2020. 12. 17.)
Bár az mRNS-technológiát – és Karikó Katalint is – a Covid-járvány kapcsán ismerte meg a széles közvélemény, maga a technológia alapvetően nem vakcinagyártás céljából készült, hanem azért, hogy olyan betegségeket győzzenek le vele mint a rák, a szív- és érrendszeri problémák, a tüdőbetegségek vagy éppen az idegrendszeri megbetegedések. Cégek sora dolgozik azon, hogy mielőbb alkalmazni lehessen az mRNS-gyógyszereket.
2021.05.14. (XXV/19)
