A Covid-világjárvány és a háború közös jellemzője, hogy nagyobb arányban ragadta, ragadja el a férfiakat, mint a nőket. A gyermekek számára mekkora teher az apátlanság?
– A Covid és a háború is nagyon fájdalmas történeteket eredményez ilyen szempontból, ami csak súlyosbítja azt a jelenséget, hogy a XX. század végére a modern társadalmakban, így Magyarországon is, egy apátlan társadalom alakult ki. Ahol vannak is apák, ott sincsenek igazán jelen a családok életében. A férfiakra is ki lehetne ezt tágítani, akik a társadalom nagyon sok fórumáról szintén eltűntek. Miközben azt mondják, hogy ez egy férfiak uralta társadalom – és ebben sok igazság van –, azt is látni kell, hogy hiányzik a férfi- és az apamodell.
Az apátlanság modern probléma: a XX. század elejéig a családok nagyobbrészt együtt éltek, gazdálkodtak, tehát az apák jobban benne voltak a mindennapokban. És ha háború, betegség vagy külföldi munka miatt a család kénytelen is volt elszenvedni a hiányukat, a gyermekeket jellemzően olyan közösség vette körül, amelyben voltak egyéb férfi szereplők – nagybácsik, nagypapák vagy a szomszéd családfő –, akik modellként szolgáltak a számukra. Így az apátlanság negatív hatása sokkal kevésbé volt kézzelfogható, mint manapság.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »