hetilap

A kriptovaluta-tőzsde hasonlóan működik a részvénytőzsdéhez, gyakorlatilag egy digitális piactérről van szó. A kriptotulajdonosok itt tudják adni-venni a különféle kriptovalutákat, melyekből a cikk írásának pillanatában majdnem huszonkét­ezer-fajta létezik. A piac majdnem 40 százalékát a bitcoin teszi ki, a 90 százalékát pedig a top tíz legnépszerűbb kriptovaluta adja (a bitcoint is beleszámolva), és csak a maradék 10 százalékon osztozik a többi huszon-párezer kriptoprojekt. Ebből fakadóan elsősorban a bitcoin, másodsorban pedig az

Ethereum és a további nyolc legnagyobb kriptoárfolyam mozgása határozza meg az egész piac teljesítményét. Ezek közül, ha csak egy is abnormális értékvesztést könyvel el, az az egész, jelenleg 821 milliárd dollárt érő piacot magával ránthatja.

Gyakran a legnagyobb kriptotőzsdék maguk is létrehozzák saját kriptovalutáikat, melyek egy részről az adott platformon történő kereskedést hivatottak felgyorsítani és olcsóbbá tenni, másrészt az adott tőzsdék részvényeként is működhetnek. Minél nagyobb forgalmat bonyolít egy tőzsde, minél biztonságosabban és minél több szolgáltatással, a saját maga által kibocsátott kriptovaluta annál többet érhet (a spekuláció hatásait az egyszerűség kedvéért most figyelmen kívül hagyva). Az FTX esetében ez az FTX Token (vagy FTT). Ezt fontos észben tartani, mert az FTX ,,pénzügyi tartalékainak” nagy részét nem valódi dollár, hanem az FTT jelentette.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek