A mai napig emlékezetes produkcióként él a köztudatban a három Seres fivér virtuóz gitárjátéka, mellyel négyezer zenekar közül a legjobbként futottak be a Megasztár 2010-es, ötödik szériájában. A zenekarvezető, s egyben legidősebb testvér, a 43 éves Seres Antal mégsem a popzenei karriert választotta, mert úgy érezte, ez nem az ő műfaja.
Mint mondja, Magyarországon végképp olyan a zenei pálya, hogy egyszer lent, egyszer fent, nagyon bizonytalan a jövő. Bár sok minden közrejátszott abban, hogy Antal hátrébb lépett a rivaldafényből, a legfőbb oka talán a pánikbetegsége volt, ami a Megasztár idején tört ki rajta. Mint mondja, az egy felfoghatatlan helyzet, amikor egy vidéki roma fiatalember hirtelen a médianyilvánosság közepén találja magát, és minden lépését fotósok és rajongók kísérik. Átlagemberként hirtelen belecsöppenni a média celebgyárába, ez egy szinte tudathasadásos állapot, amire nagyon kevesen vannak felkészülve. Ezt a változást rendkívül nehéz mentálisan feldolgozni, Antalnak is négy hosszú évig segítettek pszichológusok, pszichiáterek, hogy ismét egyensúlyba tudjon kerülni. A Megasztárban a legmélyebb pontjain arra gondolt, hogy a rengeteg erőfeszítés egyetlen értelme, ha az így elért sikert valahogy mások javára is fordíthatja.
Nagyon hiányoztak neki a tanítványai, hiszen a Megasztár előtt már 15 évig tanított gitárt egy szentesi gimnáziumban, és közel ugyanennyi ideje edzősködött egy helyi röplabdacsapatnál. Antal így jutott el odáig, hogy amikor a zenekaruk kiesett a show-ból, közölte a menedzserével: neki mostantól nem a koncertezés a legfontosabb az életében, hanem rákos gyerekeken akar segíteni. „Ezek a gyerekek egy nagyon más világba kerülnek a betegségük alatt. Foglalkozni velük, tanítani őket, majd egy színpadon állni velük, és segíteni nekik visszatalálni a mindennapi életükbe – ennek valóban fontos üzenete van mindenki számára” – fogalmazza meg hitvallását.