hetilap

A csaknem egy héttel később közzétett újabb fájlokból kiderült, hogy minden tagadás ellenére működött az ún. „árnyéktiltás” a cégnél. A formális felfüggesztéssel ellentétben ez azt jelentette, hogy a platform algoritmusait manipulálva, a felhasználók tudta nélkül korlátozták a bejegyzések láthatóságát.

A Twitter-akták harmadik adagja azt is leleplezte, hogy a közösségi oldal korábbi vezetői összedolgoztak a szövetségi ügynökségekkel (elsősorban az FBI-jal), ugyancsak a 2020-as választás manipulálása céljából, illetve, hogy Donald Trump fiókjának felfüggesztéséről már négy évvel azelőtt döntöttek, hogy végül a január 6-i eseményekre hivatkozva ténylegesen meglépték. 

Amerika is korán kezdte

Az Egyesült Államok története során mindig voltak időszakok, amikor úgy gondolták, kevesebb teret kell adni a nemkívánatos hangoknak. Mindjárt a fiatal köztársaságban lázadásellenes törvény tiltotta a kormánnyal, a Kongresszussal vagy az elnökkel szemben negatív írások „nyomtatását, idézését vagy közzétételét”. Egy vermonti képviselő ellen például vádat emeltek, mert bírálta John Adams elnök „pompakedvelését” és „zsugoriságát”, de több vezető republikánus újságírót és politikust is letartóztattak. Thomas Jefferson (aki elnökként később minden elítéltet kegyelemben részesített) megjegyezte, hogy alig kilenc-tíz év kellett ahhoz, hogy az amerikai kormányzat „még Angliáénál is önkényesebbé váljon”. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek